A vitatott glifozát gyomirtó helyett egy ígéretes alternatív megoldást fejlesztettek ki, amire több országban már engedélyt is adtak. A bogáncsfélékből előállított pelargonsav alkalmas a gyomirtásra és a kultúrnövények leveleinek kiszárítására. Ha beválik, egy gyom lehet a jövő gyomirtója.
A hatvanéves vegyésznő, Catia Bastioli a Novamont cég alapítója 2007-ben első nőként kapta meg az Európai Bizottság Feltalálói Díját. Találmánya a kukoricakeményítőn alapuló komposztálható műanyag volt, melyet fóliákban, bevásárló zacskókban, kávékapszulákban és más termékekben is alkalmaznak. A hagyományos műanyagok használata okozta problémák miatt Olaszországban 2012-ben részben betiltották a nem lebomló műanyagzacskók forgalmazását. A tiltást utána kiterjesztették a zöldség és gyümölcsstandokon használt műanyagokra is.
A Novamont fővegyésze a Süddeutsche Zeitung értesülése szerint egy újabb nagy találmány bevezetése előtt áll. Szardínia szigetén, Porto Torresben a cég egy közösségi vállalkozást tart működtet. Egy bio olajfinomítóvá átalakított telepen fenntartható alapanyagokból egy sor innovatív mellékterméket használnak fel, melyekből bio műanyagot, bio kenőanyagot, továbbá bio tisztitó- és kozmetikai szereket készítenek. A kutató hét évvel ezelőtt fedezte fel az egyik helyben termő bogáncsféle sokoldalúságát. A hírt a Magyar Mezőgazdaság hozta le.
Csak a levelet szárítja el a hatóanyag
Az ötlet, hogy a növényt gyomirtóként lehet felhasználni, egy véletlennek volt köszönhető. A folyamatban, ami alatt a bogáncsból olajat vonnak ki, pelargonsav keletkezik. Ezt a savat a Gerániumból ismerjük, és közismert a gyomirtó hatása. Ám eddig a csekély mennyisége miatt nem lehetett nagy területeken gyomirtóként alkalmazni. A hatóanyag nem szisztemikus, tehát a növények, amelyekre kiszórják, nem veszik fel azt, és csak a leveleiket szárítja el.
A bogáncs nagy előnye, hogy gyomnövényként spontán nő és minden része felhasználható. Nagy mennyiségű olaj nyerhető belőle, és magas a fehérjetartalma is, ezt pedig állateledelek adalékaként lehet felhasználni. Ráadásul megóvja a talajt az eróziótól és öntözésre sincs szüksége. A Földközi-tenger szigetén több mint 1000 hektárnyi bogáncsot termesztenek, ami egy hatalmas szabadföldi kísérlet. A termesztéstechnológiát a helyi szardíniai parasztokkal és juhtartókkal fejlesztették ki.
A gyomirtó alkalmas a burgonya- és a keményszemű gabonafélék mezei szárítására. Olaszországban például a búza aratás előtti szárító vegyszeres kezelése tilos, továbbá egy 2017-es törvénynek megfelelően, a tésztagyártóknak fel kell tüntetniük a csomagoláson a gabona földrajzi származását. Az olasz tésztagyártók egy része ugyanis előszeretettel használ olcsóbb kanadai búzát, melyet aratás előtt glifozáttal kezelnek. Két éves kísérletek alapján a bogáncsból készült bio gyomirtót Franciaországban, Olaszországban és Ausztriában már engedélyezték a burgonyára, a szőlészetekben, a gyümölcsösökben és a nyilvános zöldterületeken való alkalmazásra. Ez az lehetőség nem csak a fogyasztóknak, de méhészeknek is jó hír, hiszen ahogy korábban beszámoltunk róla, a glifozát kihat a méhek egészségére is.
Bastioli szerint a 2018-as év fordulópontot jelent majd a bio gyomirtójuknak, amibe eddig 200 millió eurót fektettek. Ehhez azonban szükség lesz az Európai Unió egyértelmű álláspontjára is a glifozát tartalmú szerekkel kapcsolatban. A glifozát tartalmú szerek további használatát ugyanis az EU a közelmúltban átmenetileg engedélyezte.
