Az Európai Növény- és Állategészségügyi Bizottság (Scopaff) nagy többséggel megszavazta a Bizottság javaslatát. A javaslat értelmében a baromfiból származó állati melléktermékek a sertéstakarmányban és a sertésekből származó állati melléktermékek a baromfitakarmányban is felhasználhatók lennének. A javaslat emellett arról szól, hogy rovarokat is engedélyezzenek az állati takarmányban.
A baromfiból és sertésből származó feldolgozott állati fehérjék (PAP-k) állati takarmányban való felhasználása így az uniós statisztikák szerint egy lépéssel közelebb került a megvalósításhoz.
A BSE-válsággal kezdődött
Az Európai Bizottság javaslattervezete a feldolgozott állati fehérjék baromfi- és sertéstakarmányokban való újbóli engedélyezéséről szól. Ez a BSE-jogszabályként is ismert jogszabály módosítása. A BSE-válság után tilos volt állati fehérjéket etetni a haszonállatokkal. A kérődzőknek és kérődzőkből származó melléktermékek etetése kikerült a törvénymódosítás hatálya alól – áll az allaboutfeed.net cikkében..
Az Európai Parlament és az Európai Tanács még megvizsgálja a javaslatot, de kötelező érvényű szavazásra nem kerül sor. A Parlament és a Tanács várhatóan nem fog jelentős ellenvetéseket megfogalmazni.
Európai fehérjestratégia
Fontos oka annak, hogy az EU ismét engedélyezi az állati fehérjék használatát a takarmányokban, az európai fehérjestratégia. Ez a terv hangsúlyozza annak szükségességét, hogy a fehérjeellátás tekintetében mérséklődjön a függés harmadik országoktól. „Táplálkozástani szempontból a feldolgozott állati fehérjék kiváló takarmány-alapanyagot jelentenek, magas koncentrációban tartalmaznak könnyen emészthető tápanyagokat, például aminosavakat és foszfort, és magas a vitamintartalmuk. A nem kérődző állatokból származó feldolgozott állati fehérje újbóli engedélyezése a nem kérődző állatokban csökkenteni fogja ezt a harmadik országokból származó fehérjéktől való függőséget” – áll a javaslatban.
A Nevedi pozitívan áll a PAP-ról szóló javaslathoz
Henk Flipsen, a holland Nevedi kereskedelmi szövetség igazgatója pozitívan áll az új lépéshez. „Jó hír, hogy az állati melléktermékek takarmányban való felhasználása egyre közelebb kerül a megvalósíthatósághoz. Mindig keresünk új nyersanyagokat.” Flipsen azonban azt is megjegyzi, hogy a piac és a logisztikai lehetőségek határozzák meg, hogy az állati eredetű lisztet valóban felhasználja-e majd a holland takarmányipar.
Néhány akadály a PAP-k útjában
Flipsen szerint vannak olyan európai országok – Hollandia számára is fontos exportországok –, amelyek nagyon kritikusan viszonyulnak az állati melléktermékek takarmányban történő felhasználásához a tojás-, hús- vagy tejtermeléshez. Ezek az országok nem biztos, hogy szeretnék, ha az ebből származó termékek a polcaikon lennének. Ráadásul nem minden takarmánygyárban fér el a logisztika a felhasználáshoz. A különböző takarmánytípusok alapanyagait teljesen elkülönítve kell tudni tartani.
A kereskedelmi szövetség igazgatója úgy gondolja: illúzió, hogy az állati eredetű liszt kiválthatná a teljes szójafogyasztást, ahogyan azt egyesek gondolják, de takarmány-alapanyagként alternatívája lehet a szójának, és minden aprócska dolog segít az egyre szűkösebbé váló nyersanyagpiacon.
