Egy betegség volt az oka, hogy miért nem lett háziállat a zebra

A zebrákat ezerszám próbálták szelídíteni az első világháború előtti időkben. Arra azonban nem volt idő, hogy kiválogassák a könnyebben idomíthatókat, és így alakítsanak ki olyan vérvonalakat, amelyek néhány generáció után megbízható hátasként vagy igásként szolgálhatnak. Az álomkór-rezisz­tencia érdekében ezért a zebrákat kezdték el házi lovakkal keresztezni. A világra jött zebroi­dok ugyanúgy tömegesen hullottak az álomkórtól, mint a házi lovak. Így a nagyhatalmak inkább a motorizációra összpontosítottak.

A lófélék háziasításával párhuzamosan több helyszínen is dolgoztak, erről írásos emlékek is fennmaradtak. A rómaiak leírták, hogy a perzsáknál gyakorta onágereket fogtak be a harci kocsikba. A perzsa birodalomban ennek már évezredes hagyománya volt, de ezt a fajt nagyon nehéz volt fogságban tenyészteni. A természetben viszont bőséggel akadt belőlük, így egyszerűbb volt onnan befogni az állatokat. A házi ló és a szamár ősei olyan területen éltek, ahol nagy vadbőség volt, azonban az ott élő emberek száma idővel annyira megnövekedett, ami miatt egyre inkább csökkent a vadászható nagyvadak száma – írta a Magyar Mezőgazdaság.

A zebra háziasítását egy betegség akadályozta meg
A zebra háziasítását egy betegség akadályozta meg

Az állattenyésztés fejlődése

Ez arra késztette őket, hogy a lakhelyük környékén biztonsági tartalékot alakítsanak ki, azaz minél nagyobb számban és minél tovább tartsanak állatokat. Lényegében ezzel indult el az állattenyésztés. Ezt a folyamatot az akkori éghajlatváltozás is elősegítette. A cikk szerint nem a civilizáció fejlődése hozta magával az állattenyésztést, hanem az állattenyésztés indított el jelentős szellemi előrelépést a fejletlenebb területeken. Az ezekből a régiókból szár­mazó kész házi lovat és házi­ szamarat már sokkal könnyebb volt a fejlettebb társadalmakkal rendelkező országokban is használni. Így például idővel Mezopotámiából is kiszorították a házi lovak az onágereket.

Az onáger-sztori

A cikk kiemeli, hogy a türkmének ma is úgy tartják, hogy világhírű lófajtájuk, a szélsebes akhal-teke annak az évszázadok óta jól bevált gyakorlatnak az ered­ménye, amely során időnként oná­gert használnak a cseppvér-keresztezésre. A zebra Afrikában honos, ahol egészen a XIX. század elejéig hihetetlen vadbőség volt. Ezért az ott élők nem voltak rákényszerülve arra, hogy háziasítsák a nagy testű növényevőket. Azonban a XIX. században a gyarmatosítóknak hadászati szem­pontból elemi érdekük lett, hogy olyan lóállománnyal rendelkezzenek, amelyet a trópusokon, az álomkórral fertőzött területeken is használni lehet. Ennek megvalósítására hatalmas lendülettel indult meg a kísérletezés, amit aztán még jobban felgyorsítottak az első világháború előkészületei. A zebrákat nagy számban próbálták szelídíteni. Ám arra nem volt idő, hogy kiválogassák a könnyebben idomíthatókat, így olyan vérvonalakat alakítsanak ki, amelyek néhány generáció után megbízható hátasként vagy igásként szolgálnak. Ezért az álomkór-rezisz­tenia elérése érdekében a zebrákat házi lovakkal kezdték el keresztezni. Az így világra jött zebroi­dok éppúgy tömegesen hullottak az álomkórtól, mint a házi lovak. Így aztán a nagyhatalmak inkább a gépesítésre koncentráltak. A zebra ennek köszönhetően kerülte el a háziasítást.

Share Button

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

Hogy elsőként értesüljön fontos agrárhírekről, támogatásokról, rendeletekről!

Kapcsolódó cikkek

Meddig vemhesek haszonállataink? II. rész Előző cikkünkben a szarvasmarha és a sertés vemhességéről, annak idejéről és adott időszak takarmányozási sajátosságairól írtunk. Most a ló és a nyúl ...
Hazai állatlopási statisztika Rendszeresen hallani a médiából, hogy különböző használati tárgyakat, gépjárműveket eltulajdonítanak törvényt nem tisztelő állampolgárok. A lopások kö...
Tenyész- és versenylovak indultak Kínába Az egyhónapos, kötelező karanténozást követően -ami szerencsére eseménytelenül zajlott- kilenc ló indult útnak Kína felé hazánkból. Amennyiben a száll...
Egy lóerő után is fizetni kell! 2015 elején az önkormányzatok szabad kezet kaptak abban, hogy milyen adókat rónak ki településük lakóira. Már a törvény elfogadásakor várható volt, ho...
Fűszernövény löki le a trónról az antibiotikumokat... Nem is gondolnák sokan, hogy a fokhagyma milyen csodaszer. Tele van vitaminokkal, ásványi anyagokkal, valamint antibiotikumként is funkcionál. Arról n...
Jól összevesztek a horvátok és a szlovének Egy állatfajta eredete rendszerint egyértelmű. A lipicai ló esetében azonban ez nem így van. Horvátország és Szlovénia is sajátjának tekinti a fajtát,...