Napjainkban egyre népszerűbb a csak növényi alapú táplálkozás. Egészségügyi, környezetvédelmi és állatjóléti előnyei is vannak, ha az ember mindennapi étrendjében növeli a növényi alapú élelmiszerek arányát. Azonban a nem megfelelő táplálkozással hiánybetegségek is kialakulhatnak. Anyagunkban a vegán és a vegetáriánus étrenddel kapcsolatban elterjedt 4 félreértést vettünk sorba.
Az Agrárágazat írt arról, hogy sokan érvelnek a vegetáriánus étrend mellett és ellen is, és arról, hogy mik azok a leggyakoribb kérdések, amik ezzel a táplálkozási móddal kapcsolatban elterjedtek.
Elegendő fehérjét biztosít a csak növényi alapú táplálkozás?
A zöldség- és gyümölcsfogyasztás számos kedvező táplálkozás-élettani hatással jár. A a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége (MDOSZ) szerint azonban fontos, hogy a vegetáriánusok nagyobb mértékben lehetnek kitéve egyes étrendi kockázatoknak. Sőt, minél többféle élelmiszert zár ki az adott étrend, annál nagyobb az alultápláltság kialakulásának kockázata bizonyos tápanyagok tekintetében. Ilyen tápanyagok például a fehérjék. A rendszeresen, nagyobb mennyiségben fogyasztott hüvelyesek, szójatermékek, olajos magvak és gabonafélék viszont biztosíthatják az elegendő fehérjebevitelt a húsmentes étkezés során is.
Túl nagy földterület kell a növénytermesztéshez?
A bab- és a borsófélék termesztésével 100 gramm fehérje előállításához mindössze 1 négyzetméter földterület is elegendő lehet, csupán 0,3 kilogrammos szén-dioxid-kibocsátás mellett. Érdekes, hogy a növényi olajokból előállított margarinok karbonlábnyoma 70 százalékkal kisebb, mint a tehéntejből készült vajé. Az alapanyagok termesztéséhez szükséges földterület csak az egyharmada a vaj előállítása során (állattartás, takarmánytermesztés) igénybe vett területnek, és csupán feleakkora vízfelhasználással jár – írta a cikk.
Okozhat-e hiánybetegségeket a kizárólag növényekből álló étrend?
Az egyes tengeri halak – és azok olajaiban megtalálható omega-3 zsírsavak – szükségesek az agy, a retina és a sejtmembránok fejlődéséhez és működéséhez. Továbbá csökkentik a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának kockázatát is. Ezeket a zsírsavakat a vegán és vegetáriánus étrend részeként is be lehet vinni a szervezetbe. Egyes növényi olajok, például a repce- és lenmagolaj – amely a minőségi margarinok fontos összetevője – szintén kiváló omega-3-forrást jelentenek. Ráadásul ezek E-vitamin tartalmuk miatt is kedvező összetevőnek számítanak.
Mennyire környezetkímélő a vegetáriánus étrend?
Nem minden növényi alapú étrend hagy kis ökológiai lábnyomot. Egy brit kutatás eredménye szerint a szigetországban kapható 56 zöldségféle közül a spárgának volt a legnagyobb környezeti lábnyoma. Egyrészt azért, mert Peruból importálták, másrészt pedig az ottani termesztési körülmények okozták ezt. Hasonló a helyzet a Magyarországon is kedvelt avokádóval és kesudióval. Az avokádó a fehérje- és vitamintartalma mellett kedvező zsírsavösszetételű, viszont egyetlen darab előállításához 140-270 liter víz szükséges. Eközben a mexikói, dél-amerikai, kaliforniai, dél-spanyolországi ültetvények sokszor kifejezetten vízhiányos területeken találhatóak. Ráadásul a friss avokádót többnyire repülőn szállítják az európai és észak-amerikai piacokra, ami szintén növeli a gyümölcs ökológiai lábnyomát. A kesudió sem terem meg Európában, és ez még az avokádónál is vízigényesebb: egyetlen kilogramm kesudióbél megtermeléséhez több mint 4 köbméter vízre van szükség.
Amennyiben valaki szeretné növelni a növényi élelmiszerek arányát az étrendjében, érdemes figyelnie arra is, hogy lehetőleg a közelben termesztett, szezonális zöldségeket és gyümölcsöket vásároljon.
