Eger mellett tart szürkemarhát a kitüntetett lovas gazda

Egyes vélemények szerint a magyar szürkemarha kevéssé piacképes. Ám van olyan szenvedélyes tenyésztő, aki rácáfol erre. A Heves megyei Egerszólát dombjain gazdálkodó Nagy Géza gazdasága például lassan önfenntartóvá válik, piaca is van a termékeinek, a közelmúltban pedig állami kitüntetést kapott.

Az Agro Napló anyagát szemléztük. Az Egerszóláton, a Mátra és a Bükk lábánál szürke marhákat tartó ifjabb Nagy Géza, eddigi munkásságát 2018. augusztus 20-án aranykoszorús gazda kitüntetéssel ismerte el Nagy István agrárminiszter. A történet 20 éve kezdődött, amikor édesapjának életmódváltást tanácsoltak. A véletlen úgy hozta, hogy megláttak egy hirdetést, amely 100 hektárnyi egybefüggő területet, jórészt legelőket kínált eladásra az egerszóláti dombokon. Azonnal beleszerettek a tájba, ezért ugyan eleinte nem is gazdasági érdekből, de belefogtak gazdálkodásba.

A magyar szürkemarha árban megszolgálja, hogy egy évvel tovább kell tartani
A magyar szürkemarha árban megszolgálja, hogy egy évvel tovább kell tartani, mint az átlagos húsmarhákat

A magyar szürke marhát egyébként is kedvelték, ráadásul birtok adottságai miatt az egyik legjobb karbantartási, hasznosítási mód is a ridegtartásos legeltetés volt. Beléptek a tenyésztőszervezetbe, és azóta is az előírásokat betartva gazdálkodnak. Mivel édesapámhoz hasonlóan én sem tudok semmit fél kézzel, fél szívvel csinálni, ezért az állomány minőségi javítása volt a fő célunk – mondta az Agro Naplónak Nagy Géza.

A tiszta szürke vérvonal a cél

Jelenleg 130 tehenet tartanak az időközben 350 hektárra nőtt birtokon, az összesen 220 állatból álló gulya nagy része pedig nukleuszállománynak minősül. Ugyan a birtoknövekedés az elmúlt években folyamatos volt, a jövőben inkább már csak a méret fenntartására, és az állomány lassú növelése mellett a folyamatos minőségi szelekcióra összpontosítanak a családi tulajdonú gazdaságban. Próbálkoztunk az árutermeléssel is, azonban egy idő után visszatértünk a tiszta szürke vonalhoz – mondta Nagy Géza.

Szeretnék minél több olyan egyedet kinevelni, ami a tenyésztőszervezet által előírt minőségi kritériumokon túlmenően is jó kiállású, rámás, nagy tömegű, jó húskihozatalú és jó borjúnevelő képességet örökít tovább mindkét ágon.

Nagy Géza

Hosszabb távon a továbbtenyésztésre értékesítésre való átállás a cél – folytatta Nagy Géza. Addig is a tenyésztéskori szelekcióból értékesítenek, többek között a Hipp bébiételgyárnak. A gazda komoly jövőt lát a szürke marha gasztrocélú értékesítésében is. A külterjes tartás, és a legelőn elfogyasztott gyógynövények révén pedig extra minőségű az állatok húsa. Igaz, lassabban érik el a vágósúlyt, de egyébként ugyanolyan hízékonyságra képesek, mint a Charolais – mondja Nagy Géza. A fő feladat az, hogy a hazai tenyésztők megtalálják azt a kellően fizetőképes keresletet, amely hajlandó ezt a plusz egy évnyi továbbtartási időértéket prémium árban megfizetni.

Fejlesztések, beruházások

Az ideális állományhoz azonban a mind profibb tenyésztési munkán kívül egyéb fejlesztésekre is szükség van. Legutóbb állattartó telepkorszerűsítési pályázati támogatásból újították meg a mozgatható legelőkertek és a birtokközpont körüli karámokat, kerítéseket és itatókat. Így télen is egyszerűbben, áttekinthetően és minél kevesebb emberi erővel el tudnak látni nagyobb állományt is. Az újonnan beszerzett géppark is ezt a célt szolgálja. Az elmúlt hónapokban összességében 100 milliós nagyságrendű beruházást valósítottak meg.

A gazdaság működésének átalakítása révén, ha 1-2 év múlva elérik a 200-as tehénállományt, akkor már önfenntartó, és támogatások nélkül is életképes lesz. A támogatások szerintem a fejlesztésekre és nem a napi működés finanszírozására valók – teszi hozzá Nagy Géza.

Nagy Géza lovas és szürkemarhatartó, jobbra pedig Nagy István agrárminiszter - Fotó: AM Sajtóiroda
Nagy Géza lovas és szürkemarhatartó, jobbra pedig Nagy István agrárminiszter – Fotó: AM Sajtóiroda
Az állami kitüntetésről

Nagy István agrárminiszter 2018. augusztus 20-án adott át kitüntetéseket, és ismerte el azok munkáját, akik tevékenységükkel hozzájárultak a nemzet gazdagodásához, az agrárium eredményeihez. Nagy Gézának, a KRIKK Kft. tulajdonosának, ügyvezetőjének, a Nagy Lovas Kft. családi vállalkozás birtokigazgatójának három évtizede a ló és lovas felszerelések, mintegy 5800 féle árucikk gyártásában, kereskedelmében elért eredményeiért, az egerszóláti 350 hektáron végzett kiváló szürke szarvasmarha tenyésztésben végzett tevékenységéért, karitatív munkájáért adta át Nagy István agrárminiszter a kitüntetést.

Share Button

Kapcsolódó cikkek

Jobban segítik az őshonos állatokat tartó gazdákat... A következő években nagyobb támogatásra számíthatnak az őshonos állatokat tartók az állomány növeléséhez. A 2015-2020 közötti ciklusban az EU agrártám...
Szlovák „állampolgárságot” kaphat a magyar szürkem... Új országokat hódíthat meg a méltán híres magyar szürkemarha. A legfrissebb információk szerint Szlovákia jelezte, szívesen törzskönyveznék a magyar f...
Hogy mit csinálnak a szlovákok a magyar szürkemarh... Már hónapokkal ezelőtt felröppentek a hírek, melyek szerint a szlovák állattenyésztők a magyar szürkemarha tenyésztésével szeretnék erősíteni ágazatuk...
Mi köze lehet Szaúd-Arábiának és Kuvaitnak a magya... Jelentős uniós támogatást nyert a Magyar Szürke Szarvasmarhát Tenyésztők Egyesülete a hústermékeinek harmadik országokban történő promóciójához. A tám...
Félmilliárd forintból épült meg a Montág-pusztai á... Közel félmilliárd forintból építettek állattartó telepet a Makó melletti Montág-pusztán, ahol egy 700 szürkemarhából álló törzstenyészet jött létre. E...
800 millióból teleltetnek 600 állatot Dévaványa kö... Közel 800 millió forintból fejleszti a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság (KMNPI) a pusztai élőhelyeket Dévaványa térségében. A projektben a magyar...