Jó irányba halad a sertéságazat hazánkban, köszönhetően a bővülő exportnak és az emelkedő belpiaci keresletnek. Az Agrárszektor 2016 konferencia megnyitóján emellett elhangzott több komoly kihívás is, amellyel szembe kell néznie a mezőgazdaságnak a jövőben.
A stabilizáció jelei mutatkoznak a sertéspiacon – mondta előadásában Nagy István. Az Európai Unióban a termelői árak, elsősorban a dinamikusan bővülő kelet ázsiai exportnak és az emelkedő belső keresletnek köszönhetően április közepén növekedni kezdtek. Magyarországon április és szeptember között egyharmaddal nőttek a termelői árak, majd az európai tendenciáknak megfelelően csökkentek, jelenleg ismét stabilak. Az élő sertés termelői ára élősúlyban 2016. november közepén 376,7 Ft/kg volt, amely már nyereséges termelést tesz lehetővé – emelte ki a miniszterhelyettes.
Nagy István hangsúlyozta, hogy Magyarország pozíciója az uniós támogatások tekintetében, fajlagosan az egyik legjobb az EU-ban. Az agrártámogatások komoly szerepet játszanak abban, hogy a magyar mezőgazdaság jövedelmezősége az elmúlt években érdemben javult, stabilabbá vált a termelők helyzete, a magyar mezőgazdaság kibocsátása pedig 48%-kal, bruttó hozzáadott értéke 85%-kal bővült 2010 és 2015 között.
A Közös Agrárpolitika jövőjével kapcsolatos előzetes magyar álláspontról azt mondta, hogy a rendszer gyökeres átalakítását hazánk nem tartja szükségesnek. Nagy István kiemelte, alapvető követelmény az, hogy az agrárpénzeket továbbra is az agrártermelők kapják. Azt is megjegyezte, hogy bármely új cél KAP-ba történő beemelése csak a megfelelő források hozzárendelésével lehetséges.
A KAP alappillér
Szintén a Közös Agrárpolitika jelenéről és jövőjéről beszélt előadásában Joost Korte, az Európai Bizottság Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Igazgatóságának főigazgató-helyettese. Kiemelte, hogy a KAP az Európai Unió egyik alappillére, a mezőgazdaság pedig nem csak üzlet, hanem egy európai életforma és az európai földek egyik legfontosabb felhasználási formája.
Négy komoly kihívását említett az agrárium jövőjében. Elsőként a mezőgazdaság ellenállóságának növelését és a kockázatkezelés fontosságát emelte ki. Másodikként a fenntarthatóság fontosságát: gyakran a környezeti problémák egyik okozójaként tüntetik fel a mezőgazdaságot, amit igazságtalannak tart. Harmadikként az innovációról beszélt, elmondta, hogy a termelők nem mindig nyitottak az újításokra, így komoly befektetésekre van szükség. Negyedikként pedig az egyszerűsítés szükségességét emelte ki. Az Európai Bizottság 2017-ben publikál majd egy kiadványt a KAP egyszerűsítésére és modernizálására vonatkozóan, amit egy komoly konzultálási folyamat előz majd meg.
A kétnapos konferencián a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara is képviselteti magát. Az előadók, illetve a panelbeszélgetések résztvevői között szerepel Győrffy Balázs, a NAK elnöke; Kis Miklós Zsolt, agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkár és NAK-alelnök; Papp Gergely, a kamara szakmai főigazgató-helyettese; Éder Tamás, az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetsége elnöke, a NAK alelnöke. Az konferencia programja itt megtekinthető.
Átgondolt pályázati kiírások kellenek
A konferencia első kerekasztal-beszélgetésén a pályázati rendszer és a kifizetések indulása volt a téma. Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke rámutatott, hogy a 2014-2020 közötti tervezési időszakban az uniós jogi környezet 2015 végére alakult ki. Egy éve nyílt lehetőség pályázatok kiírására, ehhez képest a pályázatok háromnegyede már megjelent.
Jakab István az Országgyűlés alelnöke, a MAGOSZ elnöke utalva a pályázati kiírások többszöri módosítására elmondta: átgondolt kiírások kellenek, mert a magyar mezőgazdaságnak komoly versenyhelyzetre kell felkészülnie. Úgy vélte, inkább többször módosuljanak a kiírások, mint hogy a gazdák komoly veszteségeket szenvedjenek el.
Kis Miklós Zsolt, a Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkára hangsúlyozta, hogy jelenleg négy, főként erdészethez kapcsolódó pályázat társadalmasítása folyik, decemberben meghirdetik a fiatal gazdák indulását támogató pályázatokat 38 milliárdos kerettel, a diverzifikációs folyamatok támogatására szolgáló 36 milliárdos, a tanyavillamosításra jutó nyolcmilliárdos, illetve a helyi piacok fejlesztésére és a közétkeztetések fejlesztésére szolgáló 12,5 milliárd forintos keretösszegű pályázatokat. Várhatóan megjelennek az idén a vízvédelmi célú beruházások, a többi pályázati ablak 2017 tavaszáig nyílik meg. A pályázati rendszer vontatottságával kapcsolatban kiemelte: több mint 90 százalékos volt a hiánypótlási arány. Az értékelő csapat készen áll, a 141 milliárd forintos keretű élelmiszeripari fejlesztési pályázatoknál heteken belül döntések lesznek, majd a kertészeti és az állattenyésztési források következnek.
Krisán László, a KAVOSZ Pénzügyi Szolgáltatásokat Közvetítő Zrt. vezérigazgatója szerint nehéz pozitívan értékelni, hogy 3 év eltelt érdemi előrelépés nélkül, miközben a 2014-2020 közötti időszakról van szó. Érthetőnek nevezte a gazdatársadalom dühét a pályázati mechanizmus lassúsága miatt, mert 2012 környékére szinte minden uniós forrás elfogyott, tehát 4-5 éve nincsen hozzáférhető fejlesztési forrás.
Máhr András, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége főtitkár-helyettese szerint nehezen engedhető meg, hogy 9-10 hónapig ne legyen elbírálva egy-egy beadott pályázat. Arra kérte a Miniszterelnökséget, hogy mielőbb induljon el az elbírálás, hogy elindulhassanak a fejlesztések.
Exminiszterek az agráriumról
Az exminiszterek kerekasztal-beszélgetésén Gráf József, az első és második Gyurcsány-kormány agrárminisztere nagy bajnak nevezte, hogy az ő időszakában elmaradt az állattartó telepek korszerűsítése mellett a feldolgozóipar fejlesztése, ugyanis korszerű feldolgozóipar kell a mezőgazdaság fejlődéséhez, csak exportra nem lehet alapozni. A földprogramokkal kapcsolatban kifejtette: a ,,speciális magyar találmányként futó esztelen földosztás” nélkül lenne értelme állattenyésztésről beszélni, de így nincs. Németh Imre, a Medgyessy-kormány és az első Gyurcsány-kormány agrárminisztere szintén tragikusnak látja az állattenyésztés helyzetét, mert a KAP csökkenő támogatásokat hoz majd, a piaci viszonyok pedig szelektálni fogják a gazdákat.
Torgyán József, az első Orbán-kormány agrárminisztere rámutatott: a statisztika önmagában nem mutatja a jó irányt, a növénytermesztési világrekordok mellett a valóság az, hogy a családi gazdák azt érzik, senki nem törődik velük. Hozzátette: végre rendszerben kellene gondolkodni és meghatározni, a szántóföldi termelés mennyire van összhangban az állattartással. Vonza András, az első Orbán-kormány agrárminisztere kiemelte: jó úton jár a magyar mezőgazdaság, a szaktudás megvan, ami az időjárással párosulva meghozza a jó teljesítményt. Az állattartás esetében is lát biztató jeleket.
A négy exminiszter a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) megszüntetését és a Kanadával kötött uniós szabadkereskedelmi egyezményt is negatívan látta. Előbbi esetében a gazdálkodóknak a forrásokhoz jutását, utóbbi esetében a nagy multinacionális cégekkel való versenyeztetésük torzulását emelték ki.
Forrás: nak.hu
