A kertészek legféltettebb kincsei a kertben nevelt növények, ez vitán felül áll. Ezzel azonban a kertben élő állatok nincsenek tisztában. Biztosan sokan jártak már úgy, hogy reggelre megrágott levelekre és kidőlt növények látványára ébredtek. Nem kell azonban megijedni, a lótetű ellen is van hatásos védelem!
Csúnya és még rongál is
Érdekes állat a lótetű. Sokak szerint szép, sokan rá sem bírnak nézni, de egy biztos: előszeretettel rágja meg a nagy odafigyeléssel gondozott növényeink gyökerét. Igazság szerint ez, az akár 10 centiméteresre is megnövő állat nem akarja bántani a növényeket, ő csak földalatti járatokat épít saját közlekedése érdekében. Ami viszont a járata útjába kerül, azt könyörtelenül szétrágja, hogy az alagút átjárható legyen.
Amennyiben a földben ujjnyi vastag lyukakat látunk, biztosak lehetünk a lótetű jelenlétében. Találkozhatunk is vele a kertben, előfordul, hogy ásóval véletlenül kifordítjuk a talajból, de az is megeshet, hogy előbújik az alagútjából.
Egy biztos védekezési mód van ellene, mégpedig az, ha összegyűjtjük a rendzavarókat és elpusztítjuk őket. Ezt legegyszerűbben úgy érhetjük el, ha vízzel töltjük fel a járatukat és megvárjuk, amíg előjönnek, ekkor csapjunk le rájuk. De más módon, fonálférgekkel dúsított szer kijuttatásával is eltűntetheti a kártevő lótetűt.
Ahol hangya van, ott biztosan él levéltetű is
A két élőlényt nem véletlenül kapcsoljuk most össze, ugyanis szimbiózisban élnek. A levéltetű ugyanis táplálkozás közben úgynevezett mézharmatot választ ki, amelyet a hangya örömmel fogyaszt el. Ezzel a levéltetűnek jót tesz, ugyanis ha ez a ragacsos anyag nem kerül le a levéltetű testéről, úgy az érintett állat elpusztul. További előny a levéltetveknek, hogy a hangya elűzi a tetvek természetes ellenségeit, így a hangyák jelenléte kifejezetten jót tesz a levéltetű-kolóniák szaporodásának.
Ez azonban a kertészeknek nem igazán okoz örömöt. Ugyanis, míg a levéltetű szívogatásos táplálkozása során vírusokkal fertőzheti a növényeket, addig a hangya különböző kórokozókat képes áthordani egyik növényről a másikra.
A levéltetveket egy szimpla rovarölő permetezéssel el lehet intézni, de a hangyák elleni védekezés nem ilyen egyszerű. A hangyaboly kiásása és vegyszeres kezelése egy alternatíva lehet, de a permetezést többször meg kell ismételni, ugyanis az csak azokat ahangyákat pusztítja el, amelyekkel közvetlenül érintkezik a szer. Erős illatú növények ültetésével is lehet próbálkozni, mert ezek elriasztják a hangyákat. Valamint a sütőpor és a porcukor keverékének bolyra történő szórása is környezetbarát módszer lehet a hangyák elleni harcban.
Az aranyos mezei pocok…
A gyerekek odáig vannak a pockokért, a kertészek azonban már kevésbé kedvelik őket. Rendkívül szapora állat és komoly károkat képes okozni kertben és szántóföldön egyaránt. A szántóföldön elsősorban a gabonaféléket károsítja, de ha a kertben telepszik meg, gyakorlatilag mindent megrág, legyen szó növények száráról, gyökeréről, friss hajtásokról. Sőt, ha más nincsen, a hagymát is kirágja.
Nem egy kertbarát állat, ezért tenni kell ellene. Macska és kutya tartásával könnyen orvosolható a pocokinvázió, de vigyázat! A pocok betegségeket is terjeszthet, olyanokat, amelyek veszélyesek az említett házi kedvencekre.
Kihelyezhetünk ellenük csapdákat, vagy éppen vegyszerrel is védekezhetünk. Vegyszeres pocokvadászat esetén a legideálisabb szer a karbidmész lehet.
A szárnyas kártevők
Nem szabad megfeledkezni a levegő urairól, a madarakról sem. Főleg a magvetés időszakában okoznak komoly fejtörést a kertészeknek. Ugyanis a frissen vetett, laza földdel takart magvak ínycsiklandó fogásnak számítanak a madarak étlapján. Legyen szó verébről, cinegéről, varjúról, csak arra várnak, hogy az elvetett borsószemeket kicsipegethessék a földből.
A madarak java része védett állat, így ellenük kizárólag elijesztéssel védekezhetünk. Hangágyúk segítségével egyszerűen elzavarhatjuk területünkről a szárnyasokat, de akár egy egyszerű madárijesztő is jó szolgálatot tehet.
