A mezőgazdaságot érintő, drónokkal kapcsolatos kutatások és fejlesztések, valamint azok összehangolása érdekében kötött együttműködési megállapodást a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, az Autóipari Próbapálya Zala Kft. és a zalaegerszegi MouldTech Systems Kft. A kölcsönös előnyökön alapuló keretmegállapodást a III. ZalaZONE Innovációs nap keretében, a ZalaZONE Járműipari Tesztpályán írták alá.
Az ünnepélyes aláírási ceremónián jelen volt Dr. Palkovics László innovációs és technológiai miniszter, Dr. Csányi Sándor, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemért Alapítvány kuratóriumának elnöke, valamint az aláíró felek képviseletében Dr. Gyuricza Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem rektora, Molnár Gábor Péter, a MouldTech Systems Kft. ügyvezetője és Barta-Eke Gyula, az APZ Kft. ügyvezetője.
Gyakorlatba ültethető fejlesztések
„A mai napon kötött megállapodás fontos mérföldkő a hazai dróntechnológia agráriumban betöltött szerepében. Megvalósítottuk, hogy a Magyar Agrár-és Élettudományi Egyetem kutatói és hallgatói immár a térség legmodernebb infrastruktúrájú tesztkörnyezetében kamatoztathassák a tudásukat és legyenek motorjai a hazai dróntechnológiai fejlesztéseknek, valamint azok gyakorlati alkalmazásának, illetve későbbi bevezetésének” – mondta Dr. Gyuricza Csaba.
Az aláírt keretszerződés megteremti a közös kutatás lehetőségét többek között a drónok mezőgazdasági alkalmazása, illetve az autonóm terepi járműirányítási rendszer kutatásának terén – írta a MATE.
Tesztek és gépek közötti kommunikáció Zalában
A ZalaZONE tesztpályán kiépített fejlesztési környezetben lehetőség nyílik a különféle drónos alkalmazások tesztelésére és vizsgálatára mezőgazdasági, illetve valós és szimulált városi ökoszisztémában. A kutatás kiterjed az autonóm járművek és a drónok közötti kommunikációra, valamint egyedi drónszerkezetek fejlesztésére is. A felek munkavédelmi és munkabiztonsági megfelelőségi vizsgálati módszerekre is javaslatot tesznek.
Az autonóm terepi járműirányítási rendszerrel a kiválasztott jármű alkalmassá tehető önálló terepi manőverek végrehajtására.
Ez a fejlesztési folyamat jól illeszkedik a mezőgazdasági járműrobotok fejlesztéséhez, de akár növényápolási, szállítási folyamatok is elvégezhetők a járművel. A mezőgazdaságban egyre inkább terjednek a nagy sebességű és kettős célú, szántóföldi és közúti alkalmazású járművek, amelyeket közúti áruszállításra szánnak. A nagy tömeg és sebesség fokozott menetdinamikai, stabilitási és biztonsági kockázatot vet fel, melynek megoldása az együttműködés egyik alaptémája.
