Drasztikusan visszaütött, hogy tömegével pusztították a verebeket

Nagyon kevesen mertek szembeszállni Mao Ce-tung, a Kínai Népköztársaság egykori teljhatalmú vezetőjének akaratával, de az állatvilágban akadtak olyanok, aki megtették ezt. Amikor a pártvezér 1958-ban meghirdette a „nagy ugrás” programját, amelynek néhány év alatt kellett volna Kínát fejlett ipari állammá tennie, annak egyik első lépése a „Négy Kártevő Hadjárat” volt. Ez megszabadította volna a kínaiakat 4, az egészségükre és az élelmiszerükre is veszélyes állattól, nevezetesen a patkányoktól, a legyektől, a szúnyogoktól és a verebektől. Azonban ez nem ment egyszerűen.

Az, hogy a kínai vezér miért akart megszabadulni az első három lénytől, nem igényel részletes magyarázatot, de mi volt Mao baja a látszólag nem sok vizet zavaró verebekkel? A kérdést a 24.hu portál járta körül. Eszerint a diktátornak tudomására jutott, hogy egyetlen veréb akár évente több kilogramm gabonát is elfogyaszthat. Ezért Mao úgy döntött, a betegségek terjesztésével is megvádolt verebeknek nincs helyük a kommunista Kínában. Újságcikkek és plakátok szólították fel a lakosságot arra, hogy minden eszközzel pusztítsa a madarakat. A kínaiak pedig nem válogattak az eszközökben.

Komoly gondot okozott a verebek nagyarányú gyérítése Kínában
Komoly gondot okozott a verebek nagyarányú gyérítése Kínában

Voltak, akik lőfegyverrel irtották a madarakat, mások hálókat feszítettek ki, a megtalált verébfészkeket leverték, a tojásokat összetörték. A legabszurdabb, mégis állítólag meglepően hatékony módszer pedig az volt, hogy az emberek fémedényeket, dobokat és hasonlókat püfölve üldözték a madarakat. Azok így nem tudtak megpihenni, és egy idő után végkimerülésben elpusztulva zuhantak a földre. A kínai fővárosban, Pekingben a verebek utolsó menedékhelyei a külföldi nagykövetségek kertjei voltak, de miután például a lengyel diplomaták megtagadták, hogy az udvaruk fáin megbúvó madarakat elpusztítsa egy kínai különítmény, tömeg vette körül a telket, és addig zajongtak, amíg ezek az állatok is bele nem haltak a zaklatásba.

Visszaütött a pusztítás

Nem lehet pontosan tudni, hány verebet pusztítottak el a közel 2 évig tartó hadjárat alatt, de a számuk feltehetően 100 milliós nagyságrendű volt. Mao azonban túl nagy fába vágta a fejszéjét, mert a verebek nagyon szapora állatok, a nőstények akár évente 2-3-szor is költenek, így egyetlen verébpárnak évente 10 fiókája is lehet, és egy veréb 12–14 évig is élhet – írták. Az igazi gondot viszont nem ez okozta. Az akkori Kína vezető ornitológusának (madártannal foglalkozó tudós) számító Cso-sin Cseng már a kampány elején kritizálta az akciót. Arra figyelmeztetett, hogy a verebek nem csak gabonát, hanem például rovarokat is esznek. Csenget természetesen reakciósnak minősítették, fél évre internálták, aztán vécéket pucoltattak vele. A következő évben sáskák, kabócák és más rovarok hatalmas tömegei pusztítottak a kínai földeken. Sokszorosát okozták annak a kárnak, amelyet a verebek számlájára írtak: sok helyen a termés 50–60 százalékát tették tönkre.

Azóta az ágyi poloska lett a közellenség

A védekezést az is nehezítette, hogy a méreg- és rovarirtó-készletek nagy részét elhasználták a „Négy Kártevő Hadjáratban”. Csenget később rehabilitálták, de a verebeken ez már nem segített, ahogy a kínai mezőgazdaság gondjain sem. Kínában 1959 és 1961 között rettenetes éhínség pusztított. Még a hivatalos adatok is 15 millióra, a független becslések pedig inkább 20 és 45 millió közé becsülik az áldozatok számát. A verebek csaknem teljes kiirtása csupán az egyik, és nem is legfontosabb oka volt az éhínségnek a hagyományos mezőgazdaság teljes szétverése, az erőltetett iparosítás, valamint az aszály és az erdőirtás mellett. Ám Mao is belátta hibáját. 1960-tól a verebeket az ágyi poloskára cserélték a „Négy Kártevő Hadjárat” célpontjai között, a madarak populációja pedig azóta már helyreállt – írták.

Share Button

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

Hogy elsőként értesüljön fontos agrárhírekről, támogatásokról, rendeletekről!

Kapcsolódó cikkek

A pattogós lepkekabóca Önnek is ismerős a parkok és kertek növényein előforduló, fehéres, vattaszerű bevonat? Vagy az apró, ide-oda röpködő bogarak? Most megtudhatja, mi is ...
Függőleges erdő épül Kínában a szmog ellen Élő, lélegző felhőkarcoló. Ez az ötlet is csak a kínaiak fejéből pattanhat ki – egy kis olasz közreműködéssel. Igaz, rá is vannak kényszerülve. A jele...
Veszélyben egy kontinens kukoricatermése A bagolylepkék már jó ideje megkeserítik a kukoricával foglalkozó gazdálkodók életét. Évről-évre képesek a kártevők komoly károkat okozni a világ bárm...
Idén is „lerohanják” a kerteket a spanyolcsigák... A meztelen csiga – más néven spanyolcsiga – az utóbbi években egyre több kárt okoz hazánk kertészeti kultúráiban is. Kiskertekben gazdálkodók és nagy ...
Kimerültek a készletek, mégis olcsó a szója Sosem látott kereslet jellemzi a szójapiacot, ami miatt a készletek szinte teljesen kimerültek. A szója ára ennek ellenére továbbra is alacsonyan tud ...
40 év alatti gazdák ingyen mehetnek Kínába, haR... Sosem látott lehetőség áll most az Európai Unió fiatal gazdái előtt. Az unió és Kína összefogásának köszönhetően ugyanis az uniós fiatal gazdálkodók 1...