2019 januárjától szeptember közepéig 10-16 százalékkal drágult a boltokban a sertéshús, a húskészítmények ára pedig 6-8 százalékkal emelkedett. Ez a világpiacot felforgató afrikai sertéspestis elterjedésének köszönhető, de az áremelkedés itt biztosan nem áll meg, különben sorban bedőlnének a magyarországi húsfeldolgozók.
A 24.hu ugyanis úgy értesült, hogy a fogyasztói árak emelkedése ellenére már több mint 23 milliárd forint veszteséget hoztak össze a nagyobb húsipari cégek idén, az első kilenc hónapban.
A brutális szám pontosságát ugan nem minden szakértő erősítette meg, az biztosnak látszik, hogy a rendkívüli állapot jelentős veszteségeket okoz a vágóhidaknak és a húsüzemeknek egyaránt. Idén február elején volt a legalacsonyabb az élősertés felvásárlási ára, azóta 44 százalékkal drágult e legfontosabb alapanyag. Az önköltség másik fontos eleme, a bér ugyancsak kétszámjegyű mértékkel nőtt.
A költségnövekedésnek azonban eddig csak a töredékét hárították át a fogyasztókra. A comb kilója például a januári 1190 forintról 1410 forintra, azaz 18,5 százalékkal emelkedett a KSH adatai szerint. A csak vágással foglalkozó cégek a felvásárlási árak emelkedésének megindulása után csak 5-6 hónappal később tudtak árat emelni. Mostanra valamelyest javult a helyzetük, nem így a húskészítményeket előállító vállalkozásoknak, nekik még nehezebben megy az alapanyag drágulásának továbbhárítása. Jellemző, hogy a gépsonka kilója kilenc hónap csak 5 százalékkal tudott drágulni, 2260 forintról 2380 forintra.
A világ legnagyobb sertéstermelője és egyben legnagyobb fogyasztója, Kína, generálja a drágulást. Ott, ugyanis, az afrikai sertéspestis miatt az állomány jelentős részét le kellett vágni, és importból fedezik a kiesést.
Magyarország a jelenlegi állás szerint inkább elszenvedője, mint haszonélvezője a helyzetnek. Kína ugyan óriási keresletet támaszt, hajtja az importot, ám nem kér a magyar sertésből.
Az EU exportőrei fölözik le az extraprofitot Kínában, és miután a magyar sertésfelvásárlási árak a német piacéhoz vannak kötve, Magyarországnak nagy exportszállítmányok és óriási kaszálás helyett inkább csak a drágulás marad.
Ami a jelenlegi helyzetet illeti, a vágóhidak tapasztalata szerint az utóbbi hetekben stagnált az élő sertés ára, az AKI adataiból pedig az olvasható ki, hogy az ipari átadási árak kicsit emelkedtek, vagyis a kereskedők hajlandók kicsit többet fizetni a beszállítóknak.
Viszont az élőállat beszerzési árának emelkedése végül biztosan megjelenik majd a fogyasztói árakban – vélik szakértők. Ha abból indulunk ki, hogy idén eddig 44 százalékkal drágult a legfontosabb költségtényező, az alapanyag, akkor benne van a pakliban, hogy még 20-30 százalékkal emelkedik ezután a húsok, illetve húskészítmények ára. Az előrejelzések szerint egy-két évre biztos be kell rendezkedni a magasabb húsárakra.
Sőt, Kínában még nem vágták ki a pestises állományt maradéktalanul, további 40 százalékát kell még leölni. Összességében 25-30 százalékos termeléscsökkenéssel kalkulálnak, és azzal, hogy az ázsiai ország importigénye hosszabb ideig szívja majd a piacot, magasan tartva ezáltal az árakat.
De van más oka is a drágulásnak. A szomszédos Romániában nagy sertésállományokat vágtak ki a betegség miatt, és az egyébként is húsbehozatalra szoruló ország tavaly óta jelentősen növelte az importját. Nemcsak a húst és a készterméket, hanem az élősertést is viszik, Délkelet-Magyarországon nehéz helyzetbe hozva a vágóhidakat.
Azok a sertéstenyésztők, akiknek az állomány nem érintett a betegségben, most nyerésben vannak, rendes profithoz juthatnak, a húsipar azonban szenved az importstop miatt. Optimizmusra ad okot, hogy néhány importőr, mint Szingapúr és néhány hete Szerbia újra hajlandó fogadni magyar hússzállítmányokat. A magyar agrárdiplomácia pedig a regionalizációval próbálkozik, vagyis azzal, hogy elfogadtassa, csak behatárolt régión belül fordul elő afrikai sertéspestis, és ezeken kívülről mehessen a hús, főleg a valaha jó piacot jelentő Japán, Korea és Kína irányába.
