Drasztikus áremelkedés előtt a kolbász, a sonka és az oldalas

2019 januárjától szeptember közepéig 10-16 százalékkal drágult a boltokban a sertéshús, a húskészítmények ára pedig 6-8 százalékkal emelkedett. Ez a világpiacot felforgató afrikai sertéspestis elterjedésének köszönhető, de az áremelkedés itt biztosan nem áll meg, különben sorban bedőlnének a magyarországi húsfeldolgozók.

A 24.hu ugyanis úgy értesült, hogy a fogyasztói árak emelkedése ellenére már több mint 23 milliárd forint veszteséget hoztak össze a nagyobb húsipari cégek idén, az első kilenc hónapban.

Nagy drágulás előtt állnak a húskészítmények (Fotó: Pixabay)

A brutális szám pontosságát ugan nem minden szakértő erősítette meg, az biztosnak látszik, hogy a rendkívüli állapot jelentős veszteségeket okoz a vágóhidaknak és a húsüzemeknek egyaránt. Idén február elején volt a legalacsonyabb az élősertés felvásárlási ára, azóta 44 százalékkal drágult e legfontosabb alapanyag. Az önköltség másik fontos eleme, a bér ugyancsak kétszámjegyű mértékkel nőtt.

A költségnövekedésnek azonban eddig csak a töredékét hárították át a fogyasztókra. A comb kilója például a januári 1190 forintról 1410 forintra, azaz 18,5 százalékkal emelkedett a KSH adatai szerint. A csak vágással foglalkozó cégek a felvásárlási árak emelkedésének megindulása után csak 5-6 hónappal később tudtak árat emelni. Mostanra valamelyest javult a helyzetük, nem így a húskészítményeket előállító vállalkozásoknak, nekik még nehezebben megy az alapanyag drágulásának továbbhárítása. Jellemző, hogy a gépsonka kilója kilenc hónap csak 5 százalékkal tudott drágulni, 2260 forintról 2380 forintra.

A világ legnagyobb sertéstermelője és egyben legnagyobb fogyasztója, Kína, generálja a drágulást. Ott, ugyanis, az afrikai sertéspestis miatt az állomány jelentős részét le kellett vágni, és importból fedezik a kiesést.

Magyarország a jelenlegi állás szerint inkább elszenvedője, mint haszonélvezője a helyzetnek. Kína ugyan óriási keresletet támaszt, hajtja az importot, ám nem kér a magyar sertésből.

Az EU exportőrei fölözik le az extraprofitot Kínában, és miután a magyar sertésfelvásárlási árak a német piacéhoz vannak kötve, Magyarországnak nagy exportszállítmányok és óriási kaszálás helyett inkább csak a drágulás marad.

Ami a jelenlegi helyzetet illeti, a vágóhidak tapasztalata szerint az utóbbi hetekben stagnált az élő sertés ára, az AKI adataiból pedig az olvasható ki, hogy az ipari átadási árak kicsit emelkedtek, vagyis a kereskedők hajlandók kicsit többet fizetni a beszállítóknak.

Viszont az élőállat beszerzési árának emelkedése végül biztosan megjelenik majd a fogyasztói árakban – vélik szakértők. Ha abból indulunk ki, hogy idén eddig 44 százalékkal drágult a legfontosabb költségtényező, az alapanyag, akkor benne van a pakliban, hogy még 20-30 százalékkal emelkedik ezután a húsok, illetve húskészítmények ára. Az előrejelzések szerint egy-két évre biztos be kell rendezkedni a magasabb húsárakra.

Sőt, Kínában még nem vágták ki a pestises állományt maradéktalanul, további 40 százalékát kell még leölni. Összességében 25-30 százalékos termeléscsökkenéssel kalkulálnak, és azzal, hogy az ázsiai ország importigénye hosszabb ideig szívja majd a piacot, magasan tartva ezáltal az árakat.

De van más oka is a drágulásnak. A szomszédos Romániában nagy sertésállományokat vágtak ki a betegség miatt, és az egyébként is húsbehozatalra szoruló ország tavaly óta jelentősen növelte az importját. Nemcsak a húst és a készterméket, hanem az élősertést is viszik, Délkelet-Magyarországon nehéz helyzetbe hozva a vágóhidakat.

Azok a sertéstenyésztők, akiknek az állomány nem érintett a betegségben, most nyerésben vannak, rendes profithoz juthatnak, a húsipar azonban szenved az importstop miatt. Optimizmusra ad okot, hogy néhány importőr, mint Szingapúr és néhány hete Szerbia újra hajlandó fogadni magyar hússzállítmányokat. A magyar agrárdiplomácia pedig a regionalizációval próbálkozik, vagyis azzal, hogy elfogadtassa, csak behatárolt régión belül fordul elő afrikai sertéspestis, és ezeken kívülről mehessen a hús, főleg a valaha jó piacot jelentő Japán, Korea és Kína irányába.


Share Button

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

Hogy elsőként értesüljön fontos agrárhírekről, támogatásokról, rendeletekről!

Kapcsolódó cikkek

A sertéshúsok piacának alakulása 2014 első negyedé... Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) prognózisa szerint 2014-ben mintegy 1 százalékkal 116 millió tonnára nőhet a világ sertéshúste...
Beavatkozik a WTO az orosz hústilalomba? A Kereskedelmi Világszervezet (WTO) döntését kéri az Európai Bizottság annak megállapítására, hogy jogszerűen tiltja-e Moszkva a sertéshús és élő álla...
180 milliárd Ft-os exportkiesés az orosz hústilalo... Szakértők szerint új piacok után kell nézniük a sertéshússal foglalkozóknak, ha tovább folytatódik az orosz húsembargó. Már, amennyiben nem kívánják n...
6 százalékkal nőtt a vágósertés termelői ára... Mintegy 6 százalékkal magasabb volt a vágósertés termelői ára hasított súlyban Magyarországon 2014. júniusában mint egy évvel korábban, így elérte az ...
Bulgária lehet az új piaca a magyar sertéshúsnak... Bulgária lehet az új piaca a magyar sertéshúsnak, mivel a balkáni ország nem önellátó sertéshúsból - mondta Menczel Lászlóné, a Vágóállat és Hús Szakm...
Sertéshús-előállítás az Európai Unióban és Magyaro... Cikkünkből kiderül, hogy mennyi sertéshúst állítanak elő az Európai Unió területén, illetve hogy Magyarországon hogyan alakul a sertéshús-export és im...