Az orosz–ukrán háború miatt csökken majd a globális szántóföldi termelés, egyes becslések szerint akár 20 százalékkal. Igaz, ezzel együtt a jövedelmezőség is jobb lesz, így a magyar vetésterületek 300 ezer hektárral is nőhetnek. A háború következtében az ukrán termőterület 15-ről 7 millió hektárra csökkenhet, ezzel együtt pedig a világpiac nagyjából 30 százalékos gabonaexport-kieséssel számol északkeleti szomszédunk vonatkozásában. Nagy kérdés az orosz termény szerepe, ami vélhetőleg embargós lesz a nyugat számára, így összességében globálisan 20 százalékkal csökkenhet a gabonakereskedelem.
A Figyelő írta meg, hogy Oroszország és Ukrajna együtt 55-60 millió tonnával járul hozzá a világkereskedelemhez a kivitelével, ami a globális piac 30 százalékát teszi ki. A cikk szerint a baj egyébként nagyobb is lehet, hiszen a kijevi mezőgazdasági tárca közlése szerint ebben az évben áprilisig 2,5 millió hektáron végeztek a tavaszi vetéssel, ami az összességében várt vetési területnek mindössze az ötödét adja.
A növényfejlődés folyamatos, de kevesebb területen valósul meg
A minisztérium jelzése alapján javulhatnak a számok, ahogy halad előre a növények fejlődése. Ugyanakkor az erős összetűzésekkel sújtott térségekben – a Donbasz régióban, valamint Zaporizzsja és Herszon tágabb környékén – 60-70 százalékkal is csökkenhet a vetésterület. A zsugorodás az északi régiókban is elérheti a 30-40 százalékot, mivel ezek aknamentesítésre szorulnak. A World Food Programme (WFP – az ENSZ Világélelmezési programja) helyi válságkezelőjének a Thomson Reuters által idézett nyilatkozata szerint a 2021 őszén bevetett földek mintegy 20 százalékán nem tudnak majd aratni júliusban, továbbá a tavaszi vetésterület körülbelül a harmadával kisebb lesz a szokásosnál.
Nincs előrejelzés, van előretörés és visszaesés
Érthető, mégis igen figyelemreméltó, hogy az ukrán mezőgazdaságért felelős tárca nem közölt idei gabonatermési előrejelzést, sem exportvárakozást. Holott egész Európa, sőt, a fél világ azt figyeli, mennyire esik vissza a szántóföldi termelés a hatalmas termőterületekkel borított országban. Már csak azért is, mert az elmúlt két hónapban bekövetkezett további gabonaárugrások miatt már most megnőtt az éhínség kockázata a szegényebb régiókban. Hozzá kell tenni, hogy a fejlettebb államokban elegendő a gabona a belső fogyasztásra, és ez az állattenyésztésre is vonatkozik, ugyanakkor a száraz égövön fekvő országok jellemzően importra szorulnak. A világkereskedelem szűkülésének elsősorban ők lehetnek a vesztesei. Az esetlegesen bekövetkező éhínség, a globális felmelegedés miatt csökkenő csapadékmennyiség okán fellépő vízhiány pedig újabb migrációs nyomást helyezhet a fejlett világra.
Az ukrán gabonaexport rövid távú megakadása, de még inkább az őszre várható terményhiány a világ összes határidős piacán megemelte az árakat, s ez természetesen begyűrűzött a napi élelmiszerárakba is.
Drágulás, enyhítés és parlagon hagyott föld együtt: jelentősen nőhet a magyar vetésterület
A kínálat szűkülése a nagy dráguláson túl a sok parlagon tartott Európai Uniós föld összterületének a csökkenését hozhatja, és az különösen jelentős a magyar gazdaságra nézve. A csökkenés miatt nagy magyar mezőgazdasági lehetőségeket nyit az ukrajnai háború.
Az áprilisi termelői előrejelzések szerint az 5 millió hektáros magyar szántóföldi vetésterület akár 5-6 százalékkal, tehát 300 ezer hektárral is nőhet már az idén.
Hozzáteszik, hogy a Magyar Államkincstár adatai alapján csak 120 ezer hektárnyi volt 2021-ben a hivatalosan bejelentett parlagföld, ám egyes gazdálkodók sok esetben úgy is pihentettek egyes területeket, hogy ugarként nem jelentették be azokat.
Azért lehetséges ekkora ugrás, mert az Európai Bizottság a háború okán lehetővé tette az uniós parlagföldek átmeneti megművelését. Pontosabban: az Európai Unió úgy döntött, hogy teljesítettnek tekinthetők a zöldítési követelmények, azaz kifizethetők a területalapú támogatások abban az esetben is, ha a gazdák az e célból parlagon hagyott földeket szintén bevetik – írták.
