A jövőben várhatóan növekedni fog a forró és aszályos időszakok száma, valamint gyakorisága is. Emiatt egyre inkább kifizetődővé válik a magyar gazdáknak az öntözés. Az Országos Meteorológiai Szolgálat jelentése szerint az országos középhőmérséklet 2019-ben 1,87 Celsius-fokkal volt több az 1981–2010 közötti átlagnál. Nyáron nagy hőségperiódusok voltak, 30 fokos csúcsot meghaladó hőségnapból az évi átlagos 24-nél jóval többet, 40 napot rögzítettek. Az Alföld déli részén nagy területen 50 napnál is több, míg Fülöpházán összesen 62 hőségnapot jegyeztek fel.
A vízjogilag engedélyezett öntözhető 142,8 ezer hektáros terület négyötöde az Alföldön található. Jász-Nagykun-Szolnok és Békés megyében egyaránt 29 ezer hektárt meghaladó a vízjogilag engedélyezett öntözhető terület, míg az Alföldön kívüli 5 régió teljes legálisan öntözhető területe ezt alig meghaladva 32,5 ezer hektár. Az Alföldön megyénként átlagosan 18,4 ezer hektár vízjogilag engedélyezett terület volt, és csak Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 6,2 ezer hektárja maradt el erősen az átlagtól – írta a NAIK Agrárgazdasági Kutatóintézet összefoglalójára hivatkozva a Világgazdaság.
Az adatok szerint az üzemre engedélyezett éves vízmennyiség 259 millió köbméter volt tavaly, aminek ugyancsak hozzávetőleg a négyötöde esett az Alföldre. Az Alföldön az üzemre engedélyezett éves vízmennyiség megyei átlaga 34 millió köbméter, azzal együtt, hogy Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében az országos megyei átlagos vízmennyiséget sem érte el ez az érték. Országos szinten az üzemre engedélyezett éves vízmennyiség megyénként átlagosan 13 millió köbméter, de 4 megyében – Nógrád, Heves, Zala és Vas esetében – az 1 millió köbmétert sem érte el.
Gyuricza Csaba, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ főigazgatója szerint az öntözésfejlesztés valóban elkerülhetetlen. Úgy véli, hogy jelentősen növelni kell az öntözött terület nagyságát. Azonban eközben arra is fel kell hívni a figyelmet, hogy a mesterséges vízpótlás nem old meg mindent. Elsősorban a víz megtartására kell ügyelni, aminek módja a helyes talajművelés. A hibák közé sorolható, hogy a rossz technológia alkalmazása miatt már a víz befogadása sem válik lehetővé azzal, hogy tömör rétegek vannak a talajban. Ezt különböző mélységű műveléssel és a menetek számának csökkentésével lehet javítani. Amennyiben pedig nincs lezárva a talaj felszína, akkor a nedvesség elpárolog. Ezt nyáron takaróréteg hagyásával, illetve másodvetésű zöldtrágyanövényekkel lehet enyhíteni.
Pénz és módosuló szabályok segítik az öntözés fejlesztését
Az agrárminiszter szerint Magyarországon sokkal kiterjedtebb és sokkal magasabb szintű öntözési és vízgazdálkodási kultúrára van szükség. Éppen ezért cél a hatékony mezőgazdaság öntözés feltételeinek javítása, és az öntözött területek arányának növelése. Ennek érdekében a kormány 10 éven keresztül 17 milliárd forint pluszforrást biztosít az öntözéses gazdálkodáshoz kapcsolódó vízkeresleti és vízkínálati oldal fejlesztéseihez – tette hozzá a miniszter. Ez a keret azonban önmagában, tartalom nélkül nem jelentene megoldást, ezért az Agrárminisztérium egy átfogó intézkedéscsomagot alkotott a vízkeresleti oldal fejlesztéseinek érdekében – hangsúlyozta Nagy István.
Összesítette, hogy 87,5 ezer hektáron, a szántóterületek alig 2 százalékán folyik öntözéses gazdálkodás, ezt 2 év alatt 200 ezer hektárra, majd 2030-ra legalább 400 ezer hektárra szeretnék növelni.
Az agrárminiszter kiemelte: a Vidékfejlesztési programon belül az öntözéses beruházásokhoz kapcsolódó pályázati feltételeket úgy módosítják, hogy minél többen és könnyebben élhessenek a lehetőségekkel. A gazdáknak fontos változás, hogy májustól engedélyezett, hogy a pályázható összeg maximum felső határa az eddigi 500 millió forintról 2 milliárd forintra nőjön. Ezzel lehetővé válik, hogy a változatlan 50 százalékos intenzitás mellett, a termelők életszerű pályázati feltételekkel, megfelelő öntözési beruházási támogatáshoz jussanak.
