Drágább lesz jószágot tartani, mert hamarosan szigorodnak az állattartás és a trágyakezelés szabályai

Szigorúbb előírásokra és elvárásokra kell számítania a magyar gazdáknak 2020 után az ammónia kibocsátásával kapcsolatban. Ennek a hazai állattartóknak is meg kell felelniük, főleg, ha külföldön szeretnék értékesíteni a termékeiket. Ez elsősorban a nyugati és északi fejlettebb tagállamok fogyasztóinak az EU döntéshozóira gyakorolt nyomásának következménye. A változások minden hazai telepet érintenek, és sok esetben fájdalmasak lesznek.

A XXVI. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok csütörtöki szakmai konferenciáján a Hód-Mezőgazda Zrt. Irodaházában tartott előadásban Juhász Anikó, az Agrárminisztérium agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára beszélt a témáról. Elmondta, hogy a következő Európai Uniós Közös Agrárpolitika sokat kíván tenni a környezet és az élővilág megvédéséért, amiben számítanak az állattartó gazdák együttműködésére is, és több támogatástípus kifizetését is ezek betartásához kötik. A változásoknak nem mindenki fog örülni, mert a korszerű technológiák alkalmazása komoly beruházásokat igényel. Viszont a fejlesztésekkel költségeket is lehet csökkenteni – mondta.

A szarvasmarhatartók is szigorúbb EU-s szabályokra számíthatnak néhány éven belül, amelyek az ammónia kibocsátás csökkentésére irányulnak - képünk az Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napokon készült
A szarvasmarhatartók is szigorúbb EU-s szabályokra számíthatnak néhány éven belül, amelyek az ammónia kibocsátás csökkentésére irányulnak – képünk az Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napokon készült

Az Ammónia cselekvési terv és pozitív minták, ötletek állattartók részére című előadásból kiderült, hogy az új Közös Agrárpolitika 9 konkrét célt határoz meg, ezek közül a Klíma- és környezetvédelmi célok csoportja érinti az állattartási gyakorlatokat. A klímaváltozás elleni küzdelem, a környezetvédelem, valamint a tájkép- és biodiverzitás célok teljesítéséhez a gazdáknak változtatniuk kell az eddig megszokott módszereken, hogy csökkentsék az ammónia kibocsátását.

A XXVI. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok csütörtöki szakmai konferenciáján a Hód-Mezőgazda Zrt. Irodaházában tartott előadásban Juhász Anikó, az Agrárminisztérium agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára beszélt az ammóniakibocsátás csökkentésének lehetőségeiről
A XXVI. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok csütörtöki szakmai konferenciáján a Hód-Mezőgazda Zrt. Irodaházában tartott előadásban Juhász Anikó, az Agrárminisztérium agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára beszélt az ammóniakibocsátás csökkentésének lehetőségeiről

Nagy feladat az országos levegőterhelés csökkentési program feltételeinek való megfelelés, aminek része a mezőgazdasági alprogram. Ezt egy 2016-ban elfogadott uniós irányelv alapján kötelező bevezetni, amiben Magyarország 2019. április 1-ig vállalta, hogy cselekvési programot dolgoz ki arra, hogyan fogja kevésbé szennyezni a levegőt a mezőgazdaság. Magyarországnak a 2020-ra 10, a 2030-ra pedig 32 százalékkal kell csökkentenie az ammónia kibocsátását.

Ezekhez a következő területeken kell változtatni a gyakorlatokon:

  • trágyakijuttatás
  • trágyatárolás
  • nitrogén műtrágya használat

A csökkentéshez az alábbi megoldásokat javasolják:

  • Nitrogénmenedzsment
  • Teljes nitrogén ciklus létrehozása
  • Takarmányozási stratégiák kidolgozása és végrehajtása
  • Alacsony kibocsátású állattartási technológia
  • Trágyatárolási és trágyakijuttatási technológiák javítása
  • A műtrágya kijuttatás szabályozása

Nem csak kiadás, bevétel és hatékonyság jár a fejlesztésekkel

Amennyiben a gazdák figyelnek a felsoroltakra, a környezet megóvásán túl azt is segítik, hogy az országot nem büntetik meg a vállalt levegőminőségi mérték túllépése miatt. Ez azt jelenti, hogy az EU nem korlátozza emiatt a területalapú támogatásokat. Az ammónia cselekvési terv helyes megoldási gyakorlataiban egyébként is sok olyan rész van, ami növelheti az állattartó gazdák versenyképességét: a fejlesztés és a korszerűsítés ugyanis hosszú távon több bevételt, hatékonyságot és kevesebb kiadást jelentenek. A témában az idén várható részletes gazdálkodói útmutató a NAK részéről, hogy a gazdák pontosan tudják, mit kell tenni ezekért a gyakorlatban.

A tejelő tehenészetek számára is új kihívásokat hoz az EU szigorúbb környezetvédelmi szabályozása
A tejelő tehenészetek számára is új kihívásokat hoz az EU szigorúbb környezetvédelmi szabályozása

Ezért veszélyes a kibocsátás

Az állattartó telepeken keletkező különböző részecskék és vegyületek, mint a kén-dioxid, a nitrogén-oxidok, a szálló porok, és az ammónia negatív hatásúak a környezetre: következményeik a savas eső, az eutrofizáció (elmocsarasodás), a talajsavanyodás. Leginkább a mezőgazdaság felelős azért, hogy hazánk nem tudja csökkenteni az ammónia kibocsátást – mondta Juhász Anikó.

Csurja Zsolt

Share Button

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

Hogy elsőként értesüljön fontos agrárhírekről, támogatásokról, rendeletekről!

Kapcsolódó cikkek

A 2013-as támogatási évi termeléshez kötött anyate... A Mezgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 88/2013 (V.30.) számú KÖZLEMÉNYE A 2013-as támogatási évi termeléshez kötött anyatehéntartás támogatás ...
400 milliós támogatás sertésfeldolgozó üzemeknek... Vissza nem térítendő támogatásra pályázhatnak sertésfeldolgozó üzemek a sertéshús feldolgozásának, húskészítmények gyártásának és szállításának techno...
Hírekben gazdag volt és mozgalmas lesz a hét A tartalomból: Programajánló Milliárdos károk, milliárdok a mezőgazdaságban Friss, heti piaci körkép Elkezdődött a Hajdúhét Hajdúbö...
98 millió forint a sertésprogramra 98 milliós forintos forrást biztosít a Vidékfejlesztési Minisztérium a tenyésztést szolgáló technikai eszközök beszerzésére a sertésprogram keretében....
Mi a helyzet a szarvasmarha piacon? – Interj... A termelési költségek növekednek, a takarmány drága, az eladási árak pedig ezeket nem követik – a mezőgazdaságban sok állattenyésztő küzd ezzel a prob...
Állatkínzás vagy az év mezőgazdasági találmánya? &... A hónap egyik legkülönösebb híre, hogy az argentin kormányzati kutatóintézet, az INTA kifejlesztett egy olyan hátizsákot, amit a szarvasmarhákra csato...