Szigorúbb előírásokra és elvárásokra kell számítania a magyar gazdáknak 2020 után az ammónia kibocsátásával kapcsolatban. Ennek a hazai állattartóknak is meg kell felelniük, főleg, ha külföldön szeretnék értékesíteni a termékeiket. Ez elsősorban a nyugati és északi fejlettebb tagállamok fogyasztóinak az EU döntéshozóira gyakorolt nyomásának következménye. A változások minden hazai telepet érintenek, és sok esetben fájdalmasak lesznek.
A XXVI. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok csütörtöki szakmai konferenciáján a Hód-Mezőgazda Zrt. Irodaházában tartott előadásban Juhász Anikó, az Agrárminisztérium agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára beszélt a témáról. Elmondta, hogy a következő Európai Uniós Közös Agrárpolitika sokat kíván tenni a környezet és az élővilág megvédéséért, amiben számítanak az állattartó gazdák együttműködésére is, és több támogatástípus kifizetését is ezek betartásához kötik. A változásoknak nem mindenki fog örülni, mert a korszerű technológiák alkalmazása komoly beruházásokat igényel. Viszont a fejlesztésekkel költségeket is lehet csökkenteni – mondta.
Az Ammónia cselekvési terv és pozitív minták, ötletek állattartók részére című előadásból kiderült, hogy az új Közös Agrárpolitika 9 konkrét célt határoz meg, ezek közül a Klíma- és környezetvédelmi célok csoportja érinti az állattartási gyakorlatokat. A klímaváltozás elleni küzdelem, a környezetvédelem, valamint a tájkép- és biodiverzitás célok teljesítéséhez a gazdáknak változtatniuk kell az eddig megszokott módszereken, hogy csökkentsék az ammónia kibocsátását.
Nagy feladat az országos levegőterhelés csökkentési program feltételeinek való megfelelés, aminek része a mezőgazdasági alprogram. Ezt egy 2016-ban elfogadott uniós irányelv alapján kötelező bevezetni, amiben Magyarország 2019. április 1-ig vállalta, hogy cselekvési programot dolgoz ki arra, hogyan fogja kevésbé szennyezni a levegőt a mezőgazdaság. Magyarországnak a 2020-ra 10, a 2030-ra pedig 32 százalékkal kell csökkentenie az ammónia kibocsátását.
Ezekhez a következő területeken kell változtatni a gyakorlatokon:
- trágyakijuttatás
- trágyatárolás
- nitrogén műtrágya használat
A csökkentéshez az alábbi megoldásokat javasolják:
- Nitrogénmenedzsment
- Teljes nitrogén ciklus létrehozása
- Takarmányozási stratégiák kidolgozása és végrehajtása
- Alacsony kibocsátású állattartási technológia
- Trágyatárolási és trágyakijuttatási technológiák javítása
- A műtrágya kijuttatás szabályozása
Nem csak kiadás, bevétel és hatékonyság jár a fejlesztésekkel
Amennyiben a gazdák figyelnek a felsoroltakra, a környezet megóvásán túl azt is segítik, hogy az országot nem büntetik meg a vállalt levegőminőségi mérték túllépése miatt. Ez azt jelenti, hogy az EU nem korlátozza emiatt a területalapú támogatásokat. Az ammónia cselekvési terv helyes megoldási gyakorlataiban egyébként is sok olyan rész van, ami növelheti az állattartó gazdák versenyképességét: a fejlesztés és a korszerűsítés ugyanis hosszú távon több bevételt, hatékonyságot és kevesebb kiadást jelentenek. A témában az idén várható részletes gazdálkodói útmutató a NAK részéről, hogy a gazdák pontosan tudják, mit kell tenni ezekért a gyakorlatban.
Ezért veszélyes a kibocsátás
Az állattartó telepeken keletkező különböző részecskék és vegyületek, mint a kén-dioxid, a nitrogén-oxidok, a szálló porok, és az ammónia negatív hatásúak a környezetre: következményeik a savas eső, az eutrofizáció (elmocsarasodás), a talajsavanyodás. Leginkább a mezőgazdaság felelős azért, hogy hazánk nem tudja csökkenteni az ammónia kibocsátást – mondta Juhász Anikó.
Csurja Zsolt
