Többet kell majd fizetni a lisztért és a belőle készült termékekért ősztől. Az ellátáshoz megfelelő mennyiség megvan, 1,2 millió tonna malmi minőség biztosan a raktárakba kerül. A kenyérárak azonban hamarosan újra magasabbak lesznek a boltokban. Visszafogott becslések szerint a pékáruk átlagosan 6-8 százalék közötti áremelkedésére lehet számítani. Az okok között szerepel a búza, és így a liszt drágulása.
A Népszava írta meg, hogy a lisztár növekedésének mintegy 75 százaléka jelenik meg közvetlenül a kenyér árában, de a munkabér, az energiaár is emeli a pékek önköltségét. Ehhez járul még hozzá a gyenge forint, ami azért okoz áremelkedést, mert az üzemek több adalékanyagot importból szereznek be. A szakemberek véleménye szerint a pékeknek nem sok választásuk van: vagy árat emelnek, vagy veszteséggel termelnek. Az ágazatban már az 1-2 százalékos nyereség is elfogadhatónak számít, ez viszont a jelentősebb fejlesztésekre nem nyújt elegendő fedezetet.
A korábbi 1,2 millió hektár helyett már hosszabb ideje 900-950 ezer hektár a gabona termőterülete. Erről idén nagyjából 4,5 millió tonna búzát takarítottak be a gazdák. Ahol az esőzések előtt sikerült learatni a gabonát, ott jobb minőségű búzát tárolhatnak be a termelők, mint ahol a csapadék az aratás alatt érkezett meg. Idén a szélsőséges időjárási viszonyok miatt az étkezési, illetve a javító minőségű búza a termés negyedét teszi majd ki. Kedvező években, amikor nem esik az eső a betakarításkor, ez az arány elérheti a 80 százalékot is. A minőség a tároláskor valamennyit még javulhat, mert tovább érnek a szemek – nyilatkozta a lapnak Vancsura József, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének (GOSZ) tiszteletbeli elnöke. Az aszály és a csapadék éppen két jó gabonatermő megyében, Békésben és Csongrádban okozta a legnagyobb gondokat. Egyébként az országban „párducfoltosan” akár egy régión belül is előfordult helyi aszály, illetve özönvízszerű esőzés, és így a termés mennyisége és minősége is igen változatos. Ahol a gabona vízben állt, ott a fuzárium is nagyobb veszteséget okozott.
Precízen, hazai vetőmagból
A gabonatermesztők közül sokan ráálltak a helyspecifikus művelésre és korszerű, műhold segítségével (GPS-szel) irányított traktorokkal, kombájnokkal végzik a talajelőkészítő munkákat, a vetést és az aratást. Ezeket a beruházásokat rengeteg európai uniós és hazai forrásából finanszírozták. Ám a legutóbbi időkig import vetőmagot használtak. Mára azonban megjelentek a piacon a hazai nemesítésű, a szélsőséges időjárási viszonyokat is jobban tűrő fajták is, amelyek az idén már bizonyíthattak. Ezeknek a vetőmagoknak a nemesítésekor a kutatók – a martonvásári, szegedi és a többi kutatóintézetben – a helyi adottságokat is figyelembe vették. Ennek köszönhetően versenyképesebbek a nagy nemzetközi fajtákkal – írták.
A búza ára a kenyér árát is meghatározza
Tavaly 44-45 ezer forintért kínálták a termelők a búza tonnáját, most 50-55 ezerbe kerül, de akár 60 ezret is elkérhetnek érte. A takarmánybúza is drágul, de ennél alacsonyabb áron találhat vevőre. A malomipar minőségtől függően átlagosan 5-10 százalékkal magasabb áron vásárolja fel idén a liszt alapanyagaként szolgáló gabonát, mint 2019-ben. Azt azonban, hogy ez hogyan és mikor jelenik meg a liszt árában, nehéz lenne megmondani. Arra lehet számítani, hogy kora ősszel emelkedhetnek a liszt árak, de ez malmonként is eltérő mértékű lehet – mondta Pótsa Zsófia, a Magyar Gabonafeldolgozók, Takarmánygyártók és Kereskedők Szövetségének főtitkára. A malmok többségében még lehetnek átmenő készletek, de azok legfeljebb 1-2 hónapra lehetnek elegendőek.
