Az olajnövények (napraforgó, repce és szója) termesztéstechnológiájában kiemelten fontos szerepet játszik az állományszárítás vagy deszikkálás, de kukorica esetén is használható. Ezzel a technológiával egyrészt a betakarítás eredményességét segítjük elő, de alkalmazhatjuk növényvédelmi célokra is.
Napjainkra a deszikkálás elsődleges célja az egy időben történő érés biztosítása, valamint a gyors és veszteségmentes betakarítás lett. Csapadékos időjárás esetén – ezeken túl – egy ilyen eljárással az olajos növények olajtartalmának minősége is megőrizhető. A deszikkálás azonban még számtalan további előnnyel jár:
- Előre hozza a beérés idejét
- A betakarítás időpontja előre tervezhető az időjárástól függetlenül
- A betakarító gépek munkaminősége javul
- Nő a kombájn teljesítménye
- Javul a termés minősége (szárazabb és tisztább)
- A tisztítás és szárítás folyamata jobban szervezhető
- Kisebb lesz a szárítási költség
- Csökken a kórokozók és állati kártevők kártétele
- Csökken a gyomosodás
A deszikkálás elvégzésére különböző szerek alkalmazhatók. Vannak gyors és lassú hatású deszikkánsok. Kezelés után előbbiek esetében 4–8 nappal, a lassú hatásúaknál 14–18 nappal kalkulálhatunk, ennyi idő alatt éri el a betakaríthatóságot az állomány.
A használt szereket csoportosíthatjuk más módon is. Beszélhetünk kontakt hatású és felszívódó hatású szerekről. A kontakt hatású szerek a növény felületén fejtik ki hatásukat és bromoxinol, diquat-dibromid, monohidrát vagy glufozinát-ammónium hatóanyaggal rendelkeznek. A felszívódó hatású szerek a növény szöveteibe, nedvkeringésébe bejutva nyújtanak védelmet és glifozátot vagy ennek származékait tartalmazzák. A két típus között a legnagyobb különbség, hogy a felszívódó hatású permetszer hatása később mutatkozik meg, mint a kontakt szereké. Bármelyik szertípust is választjuk, azok erős gyomirtószerek, így gyomos területeken is alkalmazhatók.
Napraforgó deszikkálása
A közepes és hosszú tenyészidejű napraforgófajták esetében mindenképpen deszikkálást kell végezni ahhoz, hogy a betakarítás biztonságosan elvégezhető lehessen. Szintén indokolt a beavatkozás csapadékosabb augusztus-szeptember vagy erős gombafertőzés esetén. Mivel az érés során a kaszatok és a tányér vízvesztése különböző, ezért a deszikkálással szárítjuk a tányérokat, növeljük az érésegyenletességet, és csökkentjük a pergésveszteséget. Másrészt beavatkozás nélkül általában sokkal nehezebben ütemezhető a betakarítás.
A napraforgó deszikkálását végezhetjük glifozát, diquát-dibromid hatóanyagú szerekkel vagy glifozát ammónium sóval, de az elsó alkalmazása esetén a folyamat hosszabb lesz (10-14 nap), míg utóbbiaknál 5-7 nappal kalkulálhatunk. Maga az időzítés is nagyon fontos, mert a túl korai deszikkálás csökkentheti a kinyerhető olajtartalmat. A művelet elkezdését a magok 25-35%-os nedvességtartalmához kössük.
Az őszi káposztarepce termesztése során számíthatunk arra, hogy a magok nem egy időben érnek (amíg a felső becőszint már érett, az alsóbb még részben éretlen). Az intenzíven gazdálkodók rendszeresen deszikkálást végeznek az állományukon, mert enélkül nagyon nehéz optimálisan időzíteni a betakarítást. A deszikkálással lehetővé válik, hogy jelentősebb pergési veszteség nélkül, de a lehető legnagyobb termésmennyiséget takarítsuk be, a lehető legmagasabb olajtartalommal.
A repce deszikkálását végezhetjük az úgynevezett becőragasztó kijuttatásával együtt is. Ennek lényege, hogy a repcemag beérésekor meggátolja a becők kinyílását és a mag kipergését. Ennél a növénykultúránál általában szintén dikvát-dibromid, illetve glifozát ammónium só hatóanyagú szereket alkalmaznak.
Szója deszikkálása
Szója termesztésekor is szükségessé válhat a deszikkálás elvégzése, ha a termőterület már annyira gyomos, hogy az a betakarítást gátolja, illetve növeli a betakarítási veszteséget. A beavatkozást akkor kell elvégezni, amikor már mind az alsó, mind a középső hüvelyek érettek, a levélzet nagyobbik része pedig már lehullott.
Mivel a szója betakarítása szeptember-októberben történik, ezért az esetleges deszikkálást is erre kell időzíteni, hogy ekkorra a növényállomány egyöntetűen száraz legyen.
Kukorica deszikkálása
A kukorica deszikkálása itthon még nem gyakori, mégis szükségessé válhat bizonyos esetekben. Ilyen lehet az időzített, a szokásosnál korábbi betakarítás szükségessége vagy, ha vetésforgó miatt szükségessé válik egy terület felszabadítása, illetve ha szárítási költségek csökkentése a cél.
Ennél a kultúránál is általában glifozáttartalmú deszikkáló szert használunk. Itt azt kell mérlegelni, hogy a deszikkálás költsége alacsonyabb-e, mint az esetleges szárításé.
Fontos itt még kitérni arra, hogy vetőmag-előállítási céllal termesztett növény esetén csak olyan deszikkánst szabad használni és akkor, amikor az nem veszélyezteti a mag csíraképességét. Ez a gyakorlatban a szokásosnál kíméletesebb deszikkálást jelent az alkalmazott dózis csökkentésével. Ezt a fajtatulajdonos ajánlásához kell igazítani.
