Az előttünk álló hét első felében időjárás szempontjából szinte zavartalanul lehet haladni a betakarítási munkálatokkal. Csütörtöktől várhatóan változékonyabbra fordul az idő, és elszórtan már záporok, zivatarok is kialakulhatnak. Az aratásra nem hiányzik az eső, de a Dunántúlon már többfelé nagyon száraz a talaj, szomjaznak a nyári kultúrák és várják az esőt.
Az elmúlt héten két csapadékhullám vonult át az országon: a hétfőn este érkezett hidegfront már kedd délelőtt el is hagyta az országot, a következő pedig szombaton napközben érte el hazánkat. A két frontrendszer összességében többnyire 2 és 30 mm közötti csapadékot okozott, nagy különbségek alakultak ki az országrészek között. A legtöbb ezúttal is északkeleten esett, míg a Dunántúl északi, valamint a Duna-Tisza közének déli részén alig valami. Amíg az elmúlt 30 nap csapadékösszege keleten bőven meghaladja a sokéves átlagot, többfelé még annak dupláját is, addig a Dunántúlon helyenként 20-30 mm a hiány. A 90 napos csapadékösszeg átlagtól vett eltérését mutató ábrán még szembeötlőbb a hatalmas különbség a keleti és nyugati országrész között, a legnagyobb hiány Baranyában és a Kisalföldön van. Ebből adódóan a talajok nedvességtartalma is nagy eltéréseket mutat az ország egyes részei között. Keleten a felső fél-egy méteres réteg jó vízellátottságú, többfelé telített. Azonban a Dunántúlon foltokban már a kritikusnak mondható határt, a 40%-ot sem éri el a növények számára hasznosítható nedvességtartalom – írja a met.hu.
A múlt hétfői front átvonulása után a tiszta, száraz levegőben szerda reggelre többfelé 10 Celsius fok alá csökkent a hőmérséklet. Aztán intenzív melegedés kezdődött a légkörben és csütörtöktől már 30 fok körül, szombaton 30 és 35 fok között alakult a napi maximum. A hétvégi hidegfront pedig mintegy 10 fokos lehűlést hozott vasárnapra.
A szántókon javában zajlik az aratás. A betakarításra, a kedvező szemnedvességhez száraz és meleg időjárás lenne az ideális. A kapás növények közül a napraforgó egyre többfelé virágzik. A kukorica magassága Miskolc környékén, ahol június eleje-közepe óta kedvezőek a csapadékviszonyok, helyenként a két és fél métert is meghaladja, a szárakon pedig dupla csövek sorjáznak. Vannak gyengébben fejlett táblák is, ahol még nem kezdődött el a címerhányás fenológiai fázisa. A Dunántúlon, főleg a Kisalföldön, a Balaton térségében, Baranyában és Tolnában, valamint a Duna-Tisza közének nyugati, délnyugati részén nem ilyen kedvező a kép, arrafelé kiadós csapadékra lenne szükség a tavaszi vetések optimális fejlődéséhez.
A kukoricatermesztésben használatos 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszeg jelenleg többnyire 700 és 800 foknap között van az országban. Az alacsonyabb értékek az északi és a nyugati országrészekben, míg a magasabbak a déli, délkeleti tájakon figyelhetők meg, a különbség pedig nő az országrészek között. A 2019-es hőösszeg értékekhez képest mintegy 20-50 foknapos az elmaradás, a Dunántúlon kisebb, míg északkeleten nagyobb az eltérés, amit az idén a meleg idő kései érkezése okozott. A sokéves átlaghoz képest többnyire 10-40 foknapos többletet találunk, a vegetációs időszak korábbi időszakában mutatkozott hiány mostanra pozitív eltérésbe ment át. Mindez azt jelenti, hogy a növények fenológiai fázisai a szokásos időben következnek be.
Az előttünk álló héten mérsékleten meleg időre számíthatunk, a kánikula nem tér vissza. A hőmérséklet csúcsértéke többnyire 22-27, míg szerdán átmenetileg 25-30 fok között valószínű. Csütörtökön egy hidegörvény érkezik hazánk fölé elszórt záporokkal, zivatarokkal, melyek egészen vasárnapig kialakulhatnak majd. Összességében területi átlagban 5-10 mm alatt marad a csapadékösszeg a héten, bár nagy területi különbségek lehetnek majd a záporos csapadék miatt. Sokfelé csak alig pár csepp hullhat, míg helyenként komolyabb mennyiség is eshet. A talajok vízkészlete összességében csökkenni fog ebben az időszakban. Tartós, komolyabb szél pénteken és szombaton a Dunántúlon, majd vasárnap már keleten is várható.
