Az agy rengeteg energiát fogyaszt, és a normál működéséhez még egy csomó speciális tápanyagra is szüksége van. Köztük sok olyan tápanyagra, amelyek inkább az állati eredetű táplálékban vannak jelen, a növényekből gyakran hiányoznak. Ennek tudatában adja magát a kérdés, hogy a vegán étrend hogyan hat az agyra. Nos, a válasz összetett, de nem valószínű, hogy pozitívan.
A kilencvenes években a Kaliforniai Egyetem kutatói 555 kenyai falusi gyereket vontak be egy kísérletbe, akik a szegénységük miatt gyakorlatilag vegán módot étkeztek. Véletlenszerűen négy csoportba osztották őket, és 21 hónapon keresztül eltérő kiegészítő ételeket kaptak. Voltak, akik húslevest, mások tejet, megint mások olajjal kalóriadúsabbá tett levest, a negyedik csoport pedig a kontroll volt, ők nem kaptak semmit a szokásos étkezésen felül – írta meg az Index.
Intelligenciatesztet csináltattak velük a kezelés előtt és után. Az eredmény az lett, hogy a húslevessel etetett gyerekek a 21 hónap végén az összes többi gyereket felülmúlták a nem verbális következtetést mérő tesztben. A húsos, illetve olajat is tartalmazó, tehát energiadúsabb levest evők felülmúlták a többieket a matematikai képességeket mérő tesztben. A kutatók következtetése szerint az állati eredetű kiegészítőtáplálék pozitív hatással volt a kognitív teljesítményre.
Ám mindebből nem feltétlenül következik, hogy állati táplálék fogyasztása nélkül az agy hátrányba kerül, esetleg károkat szenved.
A húsevés és a gondolkodási képességek kapcsolatának vizsgálata hosszú múltra tekint vissza, de egyértelmű válasz máig sincs. Ugyanakkor nyomok akadnak, kezdve azzal, hogy számos antropológus szerint a húsevés tett minket emberré.
Ezt arra alapozzák, hogy a hús megjelenése és jelentőssé válása elődeink étrendjében egybeesett az agytérfogat – és ezáltal az intelligencia – drasztikus növekedésével.
Ma már – legalábbis nyugaton – sokkal könnyebben hozzájuthatunk az életben maradáshoz szükséges tápanyagokhoz olyan forrásokból is, amelyek akár csak néhány száz évvel ezelőtt is elképzelhetetlenek lettek volna. Ez teszi lehetővé azt, hogy rengeteg ember számára az étrend is választás kérdése manapság. A világon nagyjából 375 millió vegetáriánus él, a veganizmus pedig az egyik leggyorsabban terjedő étrendi divat. 2014 és 2017 között 600 százalékkal lettek többen a vegánok. A nyugati képviselőiket általában állatvédelmi, illetve környezetvédelmi megfontolások hajtják. De a szabad választás magában rejti annak lehetőségét. hogy irracionális opciót választunk.
Könnyű olyan kutatási eredményeket, illetve hatósági ajánlásokat találni, amelyek a veganizmus agyfejlődésre gyakorolt negatív hatásairól szólnak. A német táplálkozástudományi társaság pedig kijelenti, hogy az érzékeny csoportok (például gyerekek, terhes, szoptató nők) számára a veganizmus kifejezetten ellenjavallt, Belgiumban elméletben börtönbe is zárhatják azokat, akik a gyereküknek nem adnak állati eredetű táplálékot.
Bizonyító erejű kutatások a vegánok esetleges alacsonyabb intelligenciáját illetően azonban nincsenek. Valóban döntő bizonyítékot erről csak olyan kísérlettel lehetne szerezni, ami a modern tudományetikai szabályok közepette gyakorlatilag elképzelhetetlen.
Maradnak hát a közvetett bizonyítékok. Jó iránynak tűnik például az, ha az agy számára nélkülözhetetlen tápanyagok hozzáférhetőségét vizsgáljuk meg a növényekben. Itt sem tűnik tarthatónak a vegánok azon állítása, hogy a növények minden tekintetben teljes értékű táplálékot jelentenek mindenki számára.
Vannak olyan pótolhatatlan tápanyagok, amelyek szinte kizárólag az állati táplálékban vannak jelen. Ilyen például a karnozin, a kreatin, a hem-vas, illetve a B12 és a D3-vitaminok, sok egyéb mellett. Ezek némelyikét bevehetjük táplálékkiegészítőként, amelyet szintetikusan állítanak elő vagy például algákból vonnak ki.
Más tápanyagok vannak ugyan növényekben, de messze nem elegendő mennyiségben. A B6-vitaminból például a krumpli számít az egyik leggazdagabb növényi forrásnak, de legalább 75 dekát kéne megennünk belőle naponta, hogy a megfelelő mennyiségű B6-hoz hozzájussunk.
Az előbb felsorolt tápanyagokból a vegánok szervezetében az ajánlott mennyiséghez képest hiány mutatkozik. Ez persze még nem jelenti automatikusan, hogy ettől a hiánytól bármi bajuk is lenne. Viszont a kizárólag a húsból és a tojásból felvehető B12-vitamin hiánya okoz problémákat a vegánok szervezetében. Márpedig a B12-szint közvetlenül összefügg az IQ-val.
Egy másik, tipikusan hiányzó tápanyag a vegánoknál a vas. A vas nemcsak a vörösvértestek felépítéséhez szükséges, hanem az agyműködéshez is. A Hannoveri Egyetem tanulmánya szerint viszont a vegánok 40 százaléka hiányt szenved az emberi szervezet számára legjobban hasznosítható úgynevezett hem-vasból. De sokáig lehetne sorolni még azokat a tápanyagokat, amelyek szükségesek a normális agyfejlődéshez, és amelyekből sok vegán nem jut elegendő mennyiséghez. Ilyen a folsav, a D-vitamin, a szelén, a jód.
Mindezek, ugyanakkor, nem érintik azt a tényt, hogy jelenlegi életkörülményeink közepette a dominánsan, de nem kizárólag növényi alapú étrend egészségesebb, mint a főként állati eredetű táplálék. A főként növényeket evőknek általában egészségesebb a szívük, és kisebb az esélyük azokra a krónikus megbetegedésekre is, amelyek a nyugati társadalom tagjainak nagy részét megölik előbb-utóbb.
A teljes cikk elolvasásához kattintson ide!
