Valamennyi összetevő takarmányköltsége óriási mértékben emelkedett, csakúgy, mint az energiaköltségek. Ez a takarmánytermelők és a gazdák termelési költségeinek növekedését eredményezte. Sok takarmány- és sertéshústermelő ezért kritikusan vizsgálja, hogy mit lehet tenni a takarmányköltségek csökkentése érdekében az előállított sertéshús kilogrammonkénti mennyiségének csökkentése érdekében.
Az egyes piacoktól és termelési rendszerektől függően a termelőknek több lehetőségük is van – magyarázza Francesc Molist.
A vágási súly csökkentése
A takarmány-átalakítási arány (FCR) a súly/kor növekedésével több mint lineárisan nő. Ennek oka, hogy a testtömeggel együtt nő a fenntartási igény. A befejező sertéseknél (80 kg testtömeg felett) a hátszalonna vastagsága gyorsabban nő, mint az izomzat lerakódása, és a több zsír lerakódása esetén kisebb a súlygyarapodás.
Ha a sertéshús ára alacsony, a végső élő testtömeg 125-130 kg-ról 115 kg-ra történő változtatása jelentősen javítja az FCR-t és csökkenti a termelési költségeket a jelenlegi, magasabb takarmányköltségek mellett.
Osztott nemű takarmányozás
Az üszők FCR-je jelentősen magasabb, mint a kocáké. Ideális esetben az üszőket legalább 75 kg testtömeg felett az ad lib takarmányozás 80%-ára korlátozva kell etetni. Ez a takarmánykorlátozás a baromfi kevesebb takarmányozásával vagy a takarmány nettó energiatartalmának (NE) csökkentésével és a fermentálható rosttartalom jelentős növelésével a béltömeg növelésével valósítható meg. Ezért az üszők speciális takarmányát a süldőkéhez képest alacsonyabb standardizált ileális emészthető lizin- (SID Lys) és NE-szintekkel lehet összeállítani.
Ha a piac lehetővé teszi, az ép kanok és a süldők tenyésztése jelentős költségcsökkenést kínál sertéshús-kilogrammonként.
Az ép vaddisznók tenyésztése tenyésztési szempontból előnyökkel jár. Hátránya a húsfeldolgozó szempontjából a vaddisznófertőzéssel kapcsolatos kockázat. A kanok és a kocák esetében alternatív megoldás lehet az immunokasztráció.
Többfázisú takarmányozás
Az FCR növekedésével a takarmánymennyiség nagy részét a befejező szakasz (80 kg-tól a vágásig) fogyasztja el. Ebből a szempontból a különböző takarmányozási fázisok hozzáadása segíthet a takarmányköltségek csökkentésében, mivel a tápanyagkoncentráció a későbbi fázisokban csökkenthető. Ezért ez lehetőséget nyújt arra, hogy a takarmányköltségek megtakarítása érdekében csökkentsük az ilyen végelgyengítő takarmányok NE- és SID Lys-szintjét.
A takarmány összetétele és a takarmány bemutatása
A piactól függően a NE- és a SID Lys-tartalom csökkentése mellett az utódnevelési fázisban a takarmány összetétele lesz a takarmányköltségek egyik fő tényezője. A tápanyagsűrűség, a nyersfehérje- és aminosavszintek kritikus vizsgálata, valamint a vonzó árú takarmányok használata segíthet a takarmányköltségek csökkentésében az előállított sertéshús kilogrammonkénti mennyiségére vetítve.
Ezért fontos a takarmányelemzés és az analitikai eltérések ellenőrzése, valamint az általában magasabb költségekkel járó biztonsági tartalékok csökkentése a takarmányokban. A tápanyagok hozzáférhetőségének növelése az étrend feldolgozásával vagy bizonyos takarmány-adalékanyagok felhasználásával szintén segíthet az FCR javításában és a takarmányköltségek csökkentésében.
(Forrás: pigprogress.net)
