Trendszerűen növekednek a mezőgazdaság által előállított jövedelmek az Európai Unióhoz történő csatlakozás óta. Vajon mekkora pénzek forognak a hazai mezőgazdaságban? Melyik szereplőnek javul, illetve romlik a helyzete az értékláncban? A hazai mezőgazdasági vállalkozások jövedelme a KSH Mezőgazdasági Számlarendszere alapján évi 700-720 milliárd forint, ebből 400-450 milliárd forint (arányaiban nagyjából 60 százalék) a támogatás. Hogyan fejlődik a magyar agrárium gazdasági szempontból?
Az Agrárszektor portál számolt be róla, hogy ugyan a támogatások aránya magas, ám a hazai mezőgazdaság fejlődését jelzi, hogy az elmúlt 5-6 évben már támogatások nélkül is meglehetősen stabil, 260-300 milliárd forint közötti jövedelmet termelt az ágazat a KSH adatai szerint. Amikor egy ágazat jövedelemtermelő képességét vizsgálják, figyelembe kell venni, hogy a megtermelt összes jövedelem egy bizonyos arányban megoszlik az egyes erőforrások tulajdonosai között. A mezőgazdaság legfontosabb erőforrásai a munkaerő és a bérelt termőföld (illetve más ingatlanok, továbbá a gépek), valamint az idegen forrás (banki finanszírozás) költsége – a fennmaradó összeg marad az agrárvállalkozónál.
A mezőgazdaság által megtermelt bruttó jövedelemből egyre növekvő hányad jut a munkavállalóknak. A cikk szerint tehát egy növekvő mennyiségből részesednek egyre nagyobb arányban. Ez számszerűsítve azt jelenti, hogy 2011 és 2019 között a kifizetett összes munkabér közel megduplázódott, amely 8-9 százalék éves átlagos növekedést jelentett abban az időszakban. Ugyancsak trendszerű javulást mutat a földtulajdonosok helyzete, amit a földhaszonbérleti díjak folyamatos növekedése is mutat. Mivel a földárak növekednek, a bérleti díjak ezt követik le. A megmaradó vállalkozói jövedelem viszont arányaiban egyre kevesebb, összegszerűen lényegében változatlan, a már említett 700-720 milliárd forint évente – írják.
A cikk szerint erre számíthatnak a hazai agrárvállalkozások a következő években:
- a mezőgazdaság bevételeiben további növekedésre számítanak, részben a fokozatosan tovább javuló hatékonyságnak köszönhetően, részben az infláció ill. az EUR/HUF árfolyamalakulás miatt
- a támogatások a következő 7 éves ciklusban biztosan csökkenni fognak – a folyó támogatásoknál kevésbé, a Vidékfejlesztési Programban jelentősebb mértékben
- az anyagköltségek és a munkaerőköltségek növekedése ha kisebb mértékben is, mint korábban, de folytatódik
- a vállalkozói jövedelem eddigi stagnálása enyhe csökkenésbe fordulhat
A Takarékbank Agrárcentrum szakértőinek végkövetkeztetése, hogy az agrárvállalkozásoknak a kieső támogatásokat és a növekvő költségeket, az arányok átrendeződését hatékonyságjavítással kell pótolniuk.