Töredékére esett vissza a pálinkafőzdék és kereskedelmi főzdék forgalma. Ennek oka a szeszadó újbóli bevezetése, másrészt a házi pálinkafőzés jelenleg megengedett formája.
Töredékére esett vissza Tolnában, de az ország többi részében is a pálinka-bérfőzdék forgalma. Amíg például tavaly csak a főzdés munkájának literenként pár száz forintos ellenértékét kellett kifizetniük az igénylőknek, addig idén az előállítás költségeihez – szeszadó címén – nagyjából nyolcszázharmincöt forintos újabb kiadás társul.
Wilhelm Ferenc, a gyönki pálinkafőzde tulajdonosa elmondta, míg tavaly egy liter 50 fokos pálinkáért a termelők 700 forintot fizettek náluk, most a 835 forintos szeszadó miatt ez az összeg egyből 1535 forint lett. (Általában a megrendelők húsz-huszonöt liter pálinkát főzetnek ki, melynek ellenértéke 30-45 ezer forint.) Az elmúlt években a literenkénti 700 forint miatt nem érte meg a házi főzés sem, hiszen ennyiért nem volt érdemes a berendezést megvásárolni, ráadásul érteni is ajánlatos a főzéshez. Most úgy tűnik, a szeszadó tönkreteszi a főzdéket, mondta a vállalkozó, aki hozzátette, a múlt évben a legkorszerűbb berendezést vásárolta meg, bízva a megrendelésekben.
A kölesdi Berényi István is azt panaszolta, hogy míg tavaly az első félévben 25 ezer liter pálinkát főzettek ki nála, addig idén ennek csak az 5 százalékát, vagyis 1250 litert. A szezon most indul, náluk nem emeltek árat, így 1385 forintot kérnek egy liter ötven fokos pálinkáért, adóval együtt. Berényi István szerint tavaly sok volt a gyümölcs, és ahogy híre ment, ősszel a szeszadó várható bevezetésének, jelentősen megnőtt a forgalmuk. Valószínű ez is az oka annak, hogy most kisebb a megrendelések száma.
Míg a főzdék tulajdonosai elégedetlenek, addig a visszaesés a közkasszának nem okozott kiesést. Míg tavaly az egész éves bevétel nem haladta meg a 17 millió forintot, addig az idei év első négy hónapjában több mint 600 millió forint gyűlt össze bérfőzési szeszadó formájában.
Az adóemelés miatt jelentős szerephez jutott az otthoni pálinkafőzés is. Az otthoni készülékeket a helyi önkormányzatok vették nyilvántartásba. Országosan mintegy tízezer ilyen készüléket regisztráltak. Két megyében – Zalában és Veszprémben – hivatalosan ezernél is több berendezést vásároltak a gazdák, miközben Tolnában alig hetvenet jelentettek be. Pedig ha a bejelentés nélküli házi főzésre fény derül, több milliós bírságra számíthat az elkövető.
Kitanulták a jó cefre készítésének „tudományát”
A paksi Rideg Balázs a következő problémákat látja: A kiváló kereskedelmi (palackos, zárjegyes) pálinkák piacának leginkább a hasonlóan kiváló minőségben előállított bérfőzetett pálinka tesz keresztbe. Ez azért alakulhatott így, mert a lakosság is kitanulta a kiváló cefre készítésének „tudományát”. (Használják a borászati szaküzletekben vásárolható élesztőket, pektinbontó enzimeket, vigyáznak az erjesztés hőmérsékletére, egyesek már a PH-t is mérik, savakat, tápsót használnak, időben beszállítják a megbízható főzdékbe.) A szeszfőzdékben pedig kiváló berendezésekben, gondosan főzik a pálinkákat, úgy, ahogy a kereskedelmi pálinkákat. Mindebből az következik, hogy a bérfőzött és a kereskedelmi céllal előállított pálinkák adóztatásának mértéke között már nem szabadna különbségnek lenni, vagyis nincs alapja a kedvezményes szeszadónak.
Kisebb űrtartalmú üstöket kellene engedélyezni
Rideg Balázs szerint a magánfőzésnek maximum 20 literes üstökön szabadna folyni, ha ezt így szabályozták volna (vagy a közeljövőben így korlátozzák), akkor a kereskedelmi főzdék most nem aggódnának. Ezek a “maximum 20 literes üstöcskék” tökéletesen kiszolgálják a lakosság hobbi célú pálinkafőzési igényét (indokok: pont abból a különleges gyümölcsből készült pálinka nincs a piacon és a család csak azt issza; mert a család szeret ezzel foglalatoskodni, és ami már megtermett, azt ne hagyjuk elveszni). Az ennél nagyobb üstben, ipari méretekben, alig-alig adózva előállított pálinka joggal okoz felháborodást a szakmában. Egy ilyen “maximum 20 literes üstöcske” hadrendbe fogása nem okozna nagyobb kárt, és nem igényelne nagyobb állami felügyeletet sem, amit ugye a közösből fizetünk.
