Ahogy egyre melegebbre fordul az idő, a kártevők is napról napra többen lesznek a szántóföldeken és a gyümölcsösökben. A cserebogarak is mostanában bújnak elő a talajból és kezdik meg kártételüket, ami idén kiemelkedően erőteljes lehet az előrejelzések szerint.
A cserebogár élete a talajban kezdődik és a fák lombjai között zárul. A pajor (a cserebogár lárvája) a talajban él 3-4 éven át (törzstől függően), majd az imágó előbújik a földből és a fák lombkoronájában kezd károsítani.
Kártétele a föld alatt és a föld felett is rendkívül jelentős tud lenni. A legnagyobb problémát a májusi cserebogár okozza. Lárvája 3 évig a talajban él és táplálkozik, elrágja a növények gyökerét, amivel sok kárt képes okozni, míg az imágók a fák lombkoronáját lepik el és akár kopaszra is képesek rágni a fák tetejét.
A cserebogár imágója megtalálható a kajszifákon, valamint a málnabokrokban – ezek a kedvenc csemegéi -, de nem veti meg a szilva- és diófákat sem. Védekezni ellene azonban nem egyszerű sem lárva, sem imágó alakban.
Azok a vegyszerek, amelyek hatékonyan tudták irtani a cserebogarakat, már nem használhatók, ugyanis környezeti károsításuk miatt kivonták őket a forgalomból. A még megvásárolható szerek viszont nem nyújtanak kielégítő védelmet ellenük.
A kifejlett egyedeket reggelente sikerrel gyéríthetjük, ha megrázzuk a fákat és a lepotyogó cserebogarakat összeszedjük, eltapossuk, vagy a baromfival, sertéssel feletetjük. A lárvák ellen talajfertőtlenítő szerekkel lehet valamelyest védekezni. Érdekesség, hogy több gyártó kísérletezik biológiai szerekkel is, melyet a talajra kijuttatva kiirthatóak a pajorok. Ezek a szerek lényegében a kártevők szervezetébe kerülve megfertőzik, majd elpusztítják azokat. Ennél a védekezési módnál fontos az egyenletes kijuttatás, ugyanis itt az a lényeg, hogy a szert elfogyasszák a lárvák. Csak akkor tudja kifejteni a hatását. Kérdés már csak az, az ilyen anyagok mikor fognak széles körben elterjedni.