Mint az ismert, az elmúlt év időjárása különösen kedvezett a kukoricánál a penészgombák szaporodásának és az általuk termelt toxinszennyeződés kialakulásának.
Mint azt, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal, Az aflatoxin szennyezettség csökkentésének lehetőségei az élelmiszerláncban című kiadványa összefoglalja, a mikotoxinok különböző penészgombák által termelt másodlagos anyagcseretermékek, melyek elfogyasztva, azok mennyiségétől és a fogyasztás időtartamától függően, az állati és emberi szervezetre egyaránt mérgező hatást fejtenek ki. Közülük talán a legsúlyosabb problémát okozó mikotoxinok az Aspergillus flavus, Aspergillus parasiticus és Aspergillus nominus gombák által termelt aflatoxinok.
A földimogyoró liszt és a pulykák
Az aflatoxinokat először az 1960-as évek elején azonosították, amikor Angliában váratlanul több mint százezer pulyka súlyosan megbetegedett, és elpusztult. A vizsgálatok kimutatták, hogy a földimogyoró lisztet tartalmazó takarmányban lévő Aspergillus flavus penészgomba által termelt toxin okozta az állatoknál a mérgezést. Ezt az anyagot aflatoxinnak nevezték el, utalva a gomba nevére (A- Aspergillus, FLA- flavus, TOXIN). Azóta már több hasonló kémiai szerkezetű aflatoxint azonosítottak, melyeket fluoreszcens tulajdonságaik alapján különböző nagybetűkkel jelölnek (B=blue, G=green).
Csekély mennyiségben is mérgez
Az aflatoxinok csekély mennyiségben is mérgezőek, májkárosítóak, rákkeltőek, a sejtek örökítő anyagát és a szervezet védekezőrendszerét károsan befolyásoló vegyületek. Nagy mennyiségben gyors lefolyású, akut mérgezést is okozhatnak, melynek során a kialakuló súlyos májelégtelenség akár halálhoz is vezethet. Akut aflatoxin mérgezés elsősorban a fejlődő országokban fordul elő, ahol az éghajlat kedvez az Aspergillus fajok szaporodásának és a toxintermelődésnek. A legnagyobb tömeges aflatoxin mérgezést 1974-ben Indiában regisztrálták, ahol közel 400 ember betegedett meg, közülük több mint százan meghaltak aflatoxinnal nagymértékben szennyezett kukorica fogyasztását követően. A fejlett országokban az akut aflatoxin mérgezés kockázata elhanyagolható, azonban a kismennyiségű aflatoxin hosszú időn keresztül történő, rendszeres szervezetbe kerülése is súlyos következményekkel járhat. A máj krónikus gyulladásos és daganatos megbetegedésének valószínűségét növelheti, az immunrendszer gyengítése miatt pedig a fertőzésekkel szembeni ellenálló képességet csökkentheti. Különösen érzékenyek az aflatoxinokra a gyermekek, valamint azok, akik a hepatitisz B vírus által okozott májgyulladásban szenvednek. Az aflatoxinok közül az aflatoxin B1 a legerősebb rákkeltő, és szintén az aflatoxin B1 a leggyakoribb szennyező az élelmiszerekben és takarmányokban.
Szennyezett takarmány
Ezért az aflatoxinok előfordulását az élelmiszerláncban a lehető legalacsonyabb szintre kell leszorítani. Mivel a szennyezett takarmány elfogyasztásával az aflatoxin átkerülhet a tejbe is, a szakhatóság a takarmány-, valamint a tejágazatot egyaránt vizsgálja, azok képviselőivel pedig szoros és folyamatos kapcsolatot tart. Ez alkalommal kismértékű, határérték feletti mennyiségben mutatott ki aflatoxin szennyezést egy Győr-Moson-Sopron megyei tejüzem termékeiben a Nébih laboratóriuma. A szennyezés takarmány eredetű, ezért kiemelten fontos, hívta fel a figyelmet a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal, hogy a gabonatermesztők, az állattartók és a tejfeldolgozók egyaránt rendszeresen önellenőrző vizsgálatokat végezzenek. Az érintett tételek kereskedelmi forgalomban nem kaphatók.A hatóság az aktuális iparági körülményeket és kockázati tényezőket figyelembe véve országos célellenőrzést rendelt el. A további vizsgálatok mostanáig nem tártak fel újabb szennyezett késztermékeket, így a Nébih közleményében hangsúlyozta, hogy a hazai tej és tejtermékek biztonsággal fogyaszthatóak. ’Az ismert kockázat miatt kiemelten fontos minden érintett szereplő részéről a felelős vállalkozói magatartás. A toxinok jelenlétét az élelmiszerláncból nem lehet teljes mértékben kiküszöbölni, azonban mindent meg kell tenni a toxinmennyiség csökkentése és a termékekben határérték alatti értéken való tartása érdekében. Ez a vállalkozások részéről rendszeres önellenőrző vizsgálatok elvégzésével valósítható meg. Probléma, gyanú esetén pedig haladéktalanul értesíteniük kell a hatóságot.’-foglalta össze a Nébih, egyben arra is felhívta a figyelmet, hogy a pozitív, azaz határérték feletti eredményről a magán laboratóriumok is kötelesek tájékoztatni a Hivatalt.
Forrás: Nébih
