Szakmaközi szervezetté alakul a Magyar Szója és Fehérjenövény Egyesület, erről döntött az egyesület idei közgyűlése. Vadász Attila, az egyesület elnöke és Popovics Tamás elnökségi tag osztott meg a témával kapcsolatban fontos információkat. A hazai fehérjepiac a vetőmag-termesztéstől a feldolgozásig lényegében szervezetlen, ezáltal erősen kitett a világpiaci mozgásoknak. Jelentős továbbá a növényi fehérje-behozatal Magyarországra, a szakmaközi szervezetté történő alakulás ezt a folyamatot is szabályozott mederbe terelné. Ezzel erősítené a GMO-mentes fehérjefelhasználást is.
Az Agro Napló számolt be róla, hogy már korábban is célul tűzték ki a szakmaközi szervezetté válást, ám ennek néhány éve még jogszabályi akadályai voltak. Ezek időközben elhárultak, és az egyesület idei közgyűlésén döntöttek úgy a tagok, hogy a szakmaközi szervezetté történő alakulást meglépik. A lap interjúját szemléztük.
A hazai növényi fehérje-előállításban a szójabab meghatározó jelentőségű, mégis mekkora ez a szerep?
Vadász Attila: Ma Magyarországon az összes fehérjenövény vetésterülete évente mintegy 80 ezer hektár. Az említett területnagyságból 62–63 ezer hektár a szója vetésterülete, ami az éves hazai növényi fehérje-szükséglet mintegy 25–30 százalékát teszi ki. Mindez nagyjából 180 ezer tonna szójabab megtermelését jelenti évente Magyarországon, hektáronkénti 3 tonna közeli átlagos terméshozammal számolva. Az éves szójaszükséglet jelenleg Magyarországon mintegy 500–550 ezer tonna. A hazai termelést meghaladó mennyiséget Észak-, de leginkább Dél-Amerikából, főként Brazíliából, Argentínából, valamint Uruguayból szerezzük be. Mivel a Magyarországon megtermelt szója jelentős hányada GMO-mentes, ez leginkább exportra kerül, amelyet importtal helyettesítünk.
Mi az egyesület szerepe és milyen hatáskörökkel rendelkezik majd, ha szakmaközi szervezetté alakul?
Az egyesületnek jelenleg abban van a legnagyobb szerepe, hogy a gazdálkodók megismerjék azokat a fajtákat, amelyeket Magyarországon érdemes és jó hatásfokkal lehet termeszteni. Ezért minden évben az ország több pontján – jellemzően 6 helyszínen – fajtabemutatókat szervezünk oly módon, hogy a vetéstől a betakarításig nyomon követhető legyen egy-egy fajta tenyészideje. Helyszínenként mintegy 25 fajtát mutatnak be a gazdáknak a szakemberek. Továbbá az egyesület az Agrárminisztériummal együttműködve a jogszabályalkotásban is részt vesz. Ez főként a piaci információk megosztását jelenti, hogy a fehérjenövény-termesztők érdekei minél jobban érvényesülhessenek a terület szabályozásában.
Amennyiben az egyesület szakmaközi szervezetté alakul, úgy piacszervezési kérdésekben is döntési helyzetbe kerülhet és képviselheti mind a termesztők, mind pedig a feldolgozók érdekeit a jelenleginél hatékonyabb módon és eszközökkel.
A Vetőmag Szövetséghez hasonlóan a piaci koordináció érdekében az egyesület évente meg kívánja hirdetni árjavaslatát a Magyarországon termesztett fehérjenövényekre. Ez egyúttal a hazai piac védelmét is szolgálná. Továbbá a feladatkörbe tartozik az is, hogy a termelői támogatások stabilan a gazdák rendelkezésére álljanak, mivel ezek garanciáját is csak a szakmaközi szervezet tudja biztosítani.
Van realitása a szója vetésterület növekedésének?
Popovics Tamás: Magyarországon optimális esetben mintegy 300 ezer hektáron lehetne szóját termeszteni. Ám ez irreális elvárás lenne, mert a vetésváltási szabályok és a növényegészségügyi problémák miatt reálisan mintegy 100–110 ezer hektárra lenne növelhető a hazai szója vetésterület. Vagyis gyakorlatilag meg lehetne kétszerezni a jelenlegi 62–63 hektárnyi vetésterületet. A megnövelt vetésterülettel már a hazai szójaigények mintegy a felét lehetne fedezni. Azonban még más fehérjenövényeket, például borsót is lehetne a jelenleginél nagyobb területen termeszteni. Ez utóbbiakkal más fehérjehordozókat lehetne kiváltani.
Milyen ösztönzők állnak rendelkezésre a fejlődéshez?
Popovics Tamás: A termésátlagokat kell növelni, például szója esetében stabilan megcélozva a hektáronkénti 3 tonnát vagy a valamivel efölötti termésmennyiséget. Nagy segítséget jelenthet a gazdák számára a most elérhető, a precíziós gazdálkodást segítő, gépbeszerzést is támogató pályázat, ami által technológiai színvonalat növelő eszközök beszerzésére van lehetőség. A szója tudásigényes növény, a termesztését meg kell tanulni. Jelentős haszonra számíthat ugyanis az, aki szakértelemmel termeszti a szóját. Mindez azt jelenti, hogy jelenleg Magyarországon a szója termelési költsége átlagosan mintegy 200–250 ezer forint. A jelenlegi szójaárakkal számolva, amely telephelytől függően ma nagyjából 175-185 ezer forint, egy 3 tonnás termésátlaggal számolva a bevétel meghaladhatja a hektáronkénti 550 ezer forintos összeget. Mindehhez pedig még hozzájön az uniós termeléshez kötött támogatás, aminek összege hektáronként 60–70 ezer forint. Így összességében több mint 300 ezer forintos eredményt lehet elérni hektáronként.
Borsóhelyzet Magyarországon
Popovics Tamás szerint a hazai fehérjenövények között a szója mellett a borsótermesztésnek Magyarországon nagy hagyománya van. Az utóbbi időben viszont – a megkésett vetések, a tavaszi és kora nyári meleg, aszályos periódusok, valamint a betakarítási veszteségek miatt – a termesztési kedv visszaszorult. Kiemelte, hogy a korai vetésidő betartásával, valamint a tavaszi fajták mellett a nemesítők által kínált őszi fajták térhódításával újra fénykorát élheti a borsó. Életképes alternatíva a fehérjefüggőségünk csökkentésére, hiszen sertéseknél kiválóan beilleszthető az egyes korcsoportok takarmányozásába, így csökkentve akár a szójától való függőséget is. A takarmányborsó értékesítését megkönnyítik a kultúra köré szerveződő termelési integrációk és térségi összefogások, melyek olykor már a takarmánycélú feldolgozásban is részt vállalnak – fogalmazott.
Segítik a sikeres termesztést
Vadász Attila elnök szerint a gazdaságos fehérjenövény-termesztés sikere a megfelelő technológiában rejlik. Mindebben pedig sokat segíthet a Magyar Szója és Fehérjenövény Egyesület. A szervezet tagdíja évente egy jelképes, 5 ezer forintos összeg. Ezért a tagok megkapnak minden olyan segítséget, ami a termesztésben szükséges lehet számukra, az egyesületi tagság pedig még érdekképviseletet is jelent. Ez fontos, mert az unió új pénzügyi ciklusában a támogatásokat társadalmi szakmai kontroll alá szeretnék helyezni. Az egyesület ezért is folyamodik a szakmaközi szervezetként való elismerésért. „Ezt a támogatást pedig nem szeretnénk elveszíteni” – mondta az elnök. A támogatás garanciáját a szakmaközi szervezet jelenti. Ezért Vadász Attila minden szemesfehérje-növény termesztésével foglalkozó gazdálkodót arra ösztönöz és hív fel, hogy legyen tagja az egyesületnek. A belépési nyilatkozathoz szükséges dokumentumot itt lehet elérni.
