Családi gazdaságok, osztatlan közös tulajdon megszüntetése, földhasználati jog rendezése: az agrártárca 2020-as számvetése

Mozgalmas évet zárt az Agrárminisztérium a jogalkotás területén. 10 törvényt, 30 kormányrendeletet, 64 miniszteri rendeletet készített elő, illetve hozott meg 2020-ban, miközben 171 kormányhatározat született – írta a tárca közleményében, amelyben néhány, a gazdák számára is fontos rendelkezést részletez. A családi gazdaságok fogalmának létrehozása, az osztatlan közös tulajdon megszüntetése és a földhasználati jog rendezése voltak a legfontosabbak 2020-as évben.

Az Adózóna írta meg, hogy 2020. július 1-én lépett hatályba a termelőszövetkezeti földhasználati jog alatt álló földrészletek tulajdonjogának rendezéséről és egyes földügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvény. Célja a több mint 20 éve húzódó részarány-földkiadási eljárások lezárása mellett számos, a gyakorlati jogalkalmazásból eredő módosítás megvalósítása. A törvény megszünteti a tulajdonjogilag rendezetlen jogállású földrészleteket azáltal, hogy az érintett részarány-tulajdonosok megfelelő pénzbeli kártalanítást kapnak. A termelőszövetkezeti földhasználati jog alatt álló, és eddig magántulajdonba nem került ingatlanok felett az állam szerez tulajdont. A törvénynek köszönhetően rövid időn belül a teljes részarány-földkiadási folyamat lezárható.

A családi gazdaságok fogalmának létrehozása, az osztatlan közös tulajdon megszüntetése és a földhasználati jog rendezése voltak a legfontosabbak 2020-as évben – Fotó: Magro.hu, CSZS, Gömörszőlős

Kockázatkezelés és kompenzáció

Tavaly nyáron jelent meg a Magyar Közlönyben a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló törvény módosítása. Ennek köszönhetően hazánk – az Európai Unióban elsők között – a mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer keretein belül új eszközként bevezeti a mezőgazdasági krízisbiztosítási rendszert. A 2021-ben induló, az Európai Unióban először Magyarországon alkalmazásra kerülő rendszer hatékony segítséget fog nyújtani a hozzá önkéntesen csatlakozó gazdálkodók számára a termelői jövedelmek előre nem látható csökkenése esetén.

Erre azért van szükség, mivel az időjárási kockázatokon túl az olyan piaci kockázatok kezelésére is megoldást kellett találni, mint például az állatbetegségek – afrikai sertéspestis, madárinfluenza –, vagy az olyan piaci sokkok, mint az orosz embargó, amelyek olyan jelentős jövedelemcsökkenést okozhatnak egyik évről a másikra a termelők számára, hogy az már a termelés stabil finanszírozását is veszélyeztetheti. Eddig nem volt olyan eszköz a termelők kezében, amelynek segítségével az így kialakuló jövedelemkiesést mérsékelni tudták volna, a krízisbiztosítási rendszer keretében kapható kompenzáció most ebben teremt új lehetőségeket. Fontos, hogy az új rendszer a növénytermesztési ágazat mellett az állattenyésztési ágazat számára is elérhető.

Tulajdonviszony-rendezés

Az osztatlan közös tulajdon felszámolásáról szóló törvény számos új előírással segíti az osztatlan közös földtulajdon megszüntetését, minden esetben a felek egyezségének támogatásával. A törvény mindezeken túl egy új eljárás bevezetésével is kísérletet tesz a földnek minősülő ingatlanok tekintetében tulajdonosként bejegyzett azon személyek beazonosítására, akiknek az ingatlan-nyilvántartásban szereplő adatai hiányosak.

A családi gazdaságokról szóló törvény segítséget nyújt a mezőgazdaságban egyre jobban érzékelhető generációváltás áthidalásában – írta az Agrárminisztérium. A törvény egy korszerű és átlátható mezőgazdasági üzemszerkezet kereteit hozza létre, egyszerűsíti a jelenlegi mezőgazdasági őstermelők, és családi gazdálkodók működési környezetét. Az adózás tekintetében olyan kedvező feltételeket teremt az őstermelők számára, amely ténylegesen növelheti a mezőgazdasági pálya vonzerejét. A törvény hozzájárul a gazdaság kifehérítéséhez, az adminisztrációs terhek csökkentéséhez és javítja a mezőgazdaság versenyképességét.

Szőlő, bor

A szőlészetről és a borászatról szóló törvény az ágazat 21. századi működésének és versenyképességének jogi alapjait teremtette meg. A törvény 2021. augusztus 1-i hatályba lépésével csökken majd a szőlőtermelők és a borászok bürokratikus terhe, valamint jelentősen egyszerűsödnek az adminisztrációs eljárások. Az ePincekönyv rendszer jogi alapjainak megteremtésével pedig megvalósulhat a teljesen elektronizált ügyintézési rendszer.

Vízgazdálkodás

A minisztérium anyaga szerint a vízgazdálkodásról szóló törvény módosítása megoldást nyújt az engedély nélkül kialakított mezőgazdasági öntözést szolgáló kutak helyzetének rendezésére. Másrészt egyszerűsíti az ilyen kutak nyilvántartásba vételét és vízjogi engedélyezését. Az 50 méternél nem mélyebb, illetve az első vízzáró réteget el nem érő mezőgazdasági öntözési célú kutakat elég bejelenteni az öntözési igazgatási szervhez és a hatóság dönti el, hogy szükség van-e vízjogi engedélyezési eljárás lefolytatására. Ezzel egyidejűleg úgynevezett kútamnesztia született a korábban engedély nélkül létesített, az 50 méternél nem mélyebb, illetve az első vízzáró réteget el nem érő mezőgazdasági öntözési célú kutakra.

Átmeneti támogatás

Az év legnagyobb visszhangot kiváltó AM-rendelete a koronavírus-járvány miatt nehéz gazdasági helyzetbe került agrárvállalkozások és élelmiszer-feldolgozó vállalkozásoknak nyújtandó átmeneti támogatás. A koronavírus járvány gazdasági hatásainak enyhítése érdekében a Gazdaságvédelmi akciótervben kidolgozott Nemzeti élelmiszergazdasági válságkezelő program célja Magyarország élelmiszerellátási biztonságának fenntartása, termelési kapacitásainak megerősítése, ezzel pedig a munkahelyek védelme. Az agrártárca összességében 25 milliárd forintos válságkezelő csomagot állított össze, amely vissza nem térítendő állami támogatás formájában jutott el a koronavírus járvány negatív gazdasági hatásainak leginkább kitett agrárvállalkozásokhoz és élelmiszer-feldolgozó vállalkozásokhoz.

A válságkezelő csomag az élelmiszeriparnak, az állattenyésztő ágazatoknak, a méhészetnek, a halgazdálkodásnak, a borászatnak, valamint a zöldség- és dísznövénytermesztésnek jelentett érdemi segítséget a termelés fenntartásában és a munkahelyek védelmében. A válságkezelő támogatás népszerűnek bizonyult, hiszen a meghirdetett intézkedésekre több mint 35 ezer kérelem érkezett – írták.

Share Button

Kapcsolódó cikkek

Videó interjú az agrár digitális világról! A Magro.hu 3. születésnapja alkalmából a Privátbankár gazdasági hírportál interjút készített Németh Istvánnal, a cég ügyvezetőjével. A beszélgetésben ...
Támogatási összegek, kifizetések, módosítások... Állattartókat, halászokat, zöldség-gyümölcs termesztőket, dohánytermelőket, fiatal gazdákat és kertészeteket is érintik a szeptemberben kiadott MVH kö...
Jó hírek a gazdáknak, fontos határidők a támogatás... Jó híreket kaptak a gazdálkodók ezen a héten is, kiváltképp a méhészek és a családi gazdaságot üzemeltetők. Viszont a jó hírek áradata mellett sem sza...
Változás vár 2020-ban az öntözésre, az állattenyés... Az öntözéses gazdálkodásról szóló törvény elfogadásával a minisztérium tervei szerint lehetőség nyílik az öntözésbe vont területek jelentős bővülésér...
A kínai koronavírus sokkolja az árutőzsdéket is... A kínai koronavírus-járvány a mezőgazdasági termékek és nyersanyagok kereskedelmére is nagyon súlyos következményekkel járhat. Végül is Kína a mezőga...
Nagylelkű felajánlás az MKB-től a koronavírus elle... Dr. Balog Ádám elnök-vezérigazgató kezdeményezésére az MKB Bank Nyrt. március 13-án egymilliárd forintot adományozott a koronavírus-védekezéssel kapc...