Magyarországon a fa a legelterjedtebb szilárd tüzelőanyag, és mint ilyen, az értékesítésével számos formában vissza is lehet élni. A bosszúság mellett anyagilag is rosszul járhatunk, ha trükköző kereskedőtől vesszük a télire valót.
A szilárd tüzelés során jellemzően fa, fa- és zöld hulladékból préselt brikett, pellett vagy szén égetése történik. Magyarországon a fa a legelterjedtebb szilárd tüzelőanyag. A fával való való fűtés hatékonysága alapvetően 3 tényezőtől függ: a fa minőségétől, a fűtési módtól és a lakás adottságaitól. Ezek a tényezők befolyásolják, hogy egy háztartás számára mekkora költséggel jár otthonának megfelelő mértékű kifűtése.
A szilárd tüzelőanyagok közül a fa fűtőértéke alapvetően a fa keménységétől és szárazságától függ, a több mint egy évig szárított fa fűtőértéke kétszerese a frissen vágott fáénak. Mivel a fa árát tömegben vagy térfogatban adják meg, ezért fontos kiemelni, hogy adott térfogatú szárazfa tömegre könnyebb, mint a nedves, azonos tömegű puhafa térfogata pedig nagyobb, mint a keményfáé.
Tüzelésre alapvetően a keményfák alkalmasak, mint például a gyertyán, cser, akác, bükk, tölgy, kőris. A puhafák, mint a nyár, fűz, hárs, gyümölcsfák, fenyőfélék alacsony fűtőértékük és a fűtőberendezést roncsoló hatásuk miatt nem kifejezetten alkalmasak fűtésre. A szociális tüzelőanyag-támogatást is alapvetően kemény tűzifa vásárlásához nyújtja az állam. Amennyiben a településen nem megoldható gazdaságosan a kemény tűzifa beszerzése, úgy lehetőség van puhafa, illetve barnaszén beszerzésére is, azonban ez utóbbi kettő nem kifejezetten javasolt tüzelésre, alacsony fűtőértékük, illetve magas károsanyag-kibocsátásuk miatt.
Tehát nagyon nem mindegy, hogy a fűtésre szánt fának milyen a minősége. A bosszúság mellett anyagilag is rosszul járhatunk, ha trükköző kereskedőtől vesszük a télire valót. Nem mindegy például, hogy súly- vagy térfogatáron vesszük a tüzelőanyagot, a kereskedők ugyanis gyakran trükköznek azzal, hogy a kilóáron mért fát (vagy szenet) vizesen adják, ezáltal jóval többet fizethetünk, és az áru fűtőértéke is jelentősen csökken.
A csalások, csúsztatások között talán még a legenyhébb verzió, hogy a kereskedő a legfrissebb, legnedvesebb fáját adja súly szerint.
A súlyméréssel eleve sokan trükköznek, tudva, hogy házhoz szállítás esetén a vevő úgysem tud ellenőrizni. Előfordul, hogy az árat köbméter helyett erdei űrméterben fejezik ki a kedvezőbb ár látszatáért, vagy ömlesztett űrméterrel számolnak, miközben köbméterről beszélnek. Néha még a fafajjal is becsapják a tájékozatlan vevőket: ha a tölgy helyett égert vagy juhart adnak el, csak nyernek rajta, míg a vásárló kevesebb fűtőértéket kap a pénzéért. A durvább esetek közé tartozik az adócsalás (konkrétan a számla nélkül eladott fa), de a lopott anyag eladása is. Utóbbi esetben a rendőrség a fát kártérítés nélkül lefoglalhatja, a vevő ellen pedig orgazdaság miatt eljárás indulhat.
A tűzifa értékesítési mértékegységére vonatkozóan jelenleg nincs törvényi szabályozás Magyarországon. A tűzifa-kereskedőket, Tüzép-telepeket a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal EUTR Faanyagterméklánc-felügyelete ellenőrizheti, tehát az értékesítési gyakorlatot is ez a szervezet befolyásolhatja. Az állami erdőgazdaságok egyébként egységesen, térfogat alapján értékesítik a tűzifát, ezzel a gyakorlattal szemben a tűzifát a tüzépesek, fakereskedők gyakran kilogrammra, mázsára vagy űrméterre adják – utóbbi 1x1x1 méter külső térfogatot elfoglaló mennyiségű faanyagot jelent. Az erdészeti gyakorlatban a sarangba rakott fára vonatkoztatják (erdei űrméter), de a kereskedők sok esetben alkalmazzák teherautóról leborított állapotú anyagra (ömlesztett űrméter).
Rendkívül félrevezető, ha köbméternek nevezik az így értelmezett mennyiséget, ami már-már a csalás határát súrolja.
Az ömlesztett űrméter jóval kevesebb faanyagot tartalmaz, mint egy sarangba rakott űrméter. A működési engedéllyel rendelkező tűzifa-értékesítő helyeken, telepeken egyébként a pontos mérés ellenőrizhető módon biztosított, éljünk vele.
Néha egyesek tűzifaként próbálnak eladni olyat, ami egyáltalán nem alkalmas fűtésre, sőt, kifejezetten tilos is lenne őket elégetni. Ilyenek például az aprított bútorelemek is, mert azok nem minősülnek tűzifának, hanem hulladéknak hívjuk. Mivel kezelt, ragasztott, festett elemeket tartalmaz, ezért veszélyes hulladék, melyet eltüzelni szigorúan tilos, mert az égéstermékekben található veszélyes összetevők akár nagyon kis mennyiségben, és akár egyszeri kitettség esetén is súlyos betegségek kiváltói lehetnek.
A Nébih munkatársai rendszeresen ellenőrzik a tűzifahirdetéseket, az elmúlt évek során rengeteg bejelentést kaptak már ezekkel kapcsolatban. A bejelentők legtöbbször a kiszállított tűzifa mennyiségét, minőségét és az adásvétel körülményeit kifogásolják. A szakemberek nem csak a napilapok apróhirdetéseit és a tematikus hirdetési újságokat vizsgálják, hanem az online felületeket, a közösségi médiát is.
Mindig fokozott kockázatot jelent, ha nincs feltüntetve a technikai azonosító szám, vagy ha a hirdető csak a keresztnevével, esetleg fantázianévvel jelentkezik.
A Nébih külön kereshető adatbázisban gyűjti a jogszerűtlen hirdetésekben szereplő telefonszámokat és hamis azonosítókat, és közzé is teszi azokat. Azt javasolják, hogy a tűzifa megvétele előtt minden esetben ellenőrizzük a hirdetésben vagy a weboldalon feltüntetett adatokat, megelőzve, hogy megbízhatatlan forrásból vásároljunk.
Forrás: HelloVidék
