Csak le kell hajolni érte – ingyen nő az elfelejtett csodaszer az árokparton

Magyarországon számos gyógynövény terem, amelyeket mi sokszor nemes egyszerűséggel gyomnövényként irtunk ki a kertünkben. Pedig a Kárpát-medence fekvése, éghajlata rendkívül kedvező a számukra. Nem véletlen, hogy a rendszerváltás időszakában az évi 20 ezer tonnát közelítette az exportunk, manapság viszont ez a szám ezer tonna alá zsugorodott.

A lósóska, a libatop és a csalán nemcsak úton-útfélen nő töméntelen mennyiségben, de bizony a kertünkben is könnyen elszaporodnak ezek a gazok. De nem a kigyomlálásukkal járunk a legjobban, mivel igazi csodaszer mindegyikük a maga nemében. Főzhetünk is belőlük egészséges finomságokat – a  hellovidek.hu cikkében egy sor ilyen receptet is közread.

jótékony hatásai miatt egy fél patikányi gyógyszert is kiválthat
Jótékony hatásai miatt egy fél patikányi gyógyszert is kiválthat (Fotó: Pixabay)

Problémát jelent az ágazatban a munkaerőhiány és a termőterületek csökkenése is. A döntéshozók részéről megvan a központi akarat a gyógynövényipar felvirágoztatására: az új stratégia egyik lényeges eleme, hogy a termesztés felé igyekeznek eltolni az arányokat a gyűjtés rovására, ezt segítik a különböző pályázatok is.

De most nézzük, mit is kezdhetünk otthon a fentebb már említett három gyom- vagy gyógynövénnyel, ha a kertünkben terem, vagy éppen termeszteni szeretnénk.

1. Lósóska vagy lórom

Méltatlanul elfeledett növény a lósóska vagy lórom, amit sok helyen gyomnövényként irtanak. Pedig jótékony hatásai miatt egy fél patikányi gyógyszert is kiválthat. Az egészséges étkezés eme ingyenes kellékét az árokpartokon, nyirkos gátakon is megtalálhatjuk, de akár otthon is termeszthetjük, ha összeszedjük a virágtermés kis „makkocskáit” augusztus végén vagy szeptember elején. Mutatunk néhány ízletes receptet is belőle.

A mezei sóska vagy lósóska Európában őshonos évelő, patak- és árokpartokon, nedves réteken, legelőkön fordul elő, az ókor óta ismert fűszer- és gyógynövény. Belőle nemesítették a kerti sóskát. Ma már kizárólag csak ez utóbbi fajtát ültetik a veteményes és fűszerkertekbe, de az egyszerű „sóskát” vagy lósóskát bárhol megtaláljuk, akárcsak a bodzát, ha nyitott szemmel járunk. Bár az előbbit elfeledték itthon, legalább annyira jótékony hatású, mint a bodza, és finom is. Gyógyszerekhez ma is felhasználják, az erdélyi konyha egyik kedvelt alapanyaga tavasszal, akárcsak a sóska, és mi is felfedezhetjük magunknak, hisz rengeteg gyógyhatása ismert, és ingyen terem a szabadban.

Lósóska nyáron

A lósóska vagy lórom a keserűfűfélék családjába tartozó, vadon termő, igénytelen gyógynövény. Évelő lágyszárú, 80-150 centiméter magasra megnő, tőlevelei hosszúak, lándzsásak és nagy méretűek, a szárak végén fürtvirágzattal. Az árokpartokon, gátakon, de a réteken és mezőkön is megleljük az elterjedt növényt. A jellegzetes, lilás virágzatú növény levelei tavasszal, zsengén számtalan finom recept alapanyaga is lehetnek. Nevével ellentétben a lósóskából hiányzik a kertekben termesztett sóskára jellemző savanyú íz.

Ha úgy döntünk, hogy szerencsét próbálunk, és begyűjtünk a levelekből egy csokornyit a lelőhelyein – utak mentén, kaszálóréteken, gyomtársulásokban, vízpartokon -, de nem tudjuk eldönteni, lósóskát látunk-e, ne ijedjünk meg, mert rengeteg fajtája van ennek a spenót- és sóskaféle növénynek, és mindegyik ehető, például a laboda is, a paréjlórom vagy akár a juhsóska is. A levelekből főzött ételek nem valók mindennapos fogyasztásra, mivel oxálsavtartalmuk felgyűlhet a szervezetben, és a kövesedésre hajlamosaknál gondot okozhat. Ha gyógyhatása miatt fogyasztjuk, akkor is csak kúraszerűen javasolt. Arra figyeljünk oda, hogy csakis a zöld leveleket használjuk fel, a barna folt rajta gombás fertőzésre utal.

A lósóska gyógyító hatása

Régidők óta ismert a népi gyógyászatban. Antibakteriális hatását a modern, nyugati orvostudomány is elismeri, a lósóska felér egy fél gyógyszertárral, azt tartják. Hatóanyagai az antrakinon-glycosid származékai, amelyek vízhajtó hatásúak. Javítja az epe és a máj működését, teája, ami valójában főzet, az augusztusban szedett érett levelekből készül, és szükség esetén természetes hashajtó lehet. Főzetéből borogatást is készítettek, csípések mellett bőrkiütéseket és ekcémát is sikeresen kezeltek vele.

A lósóska minden része felhasználható, a terméséből készült tea pedig megszünteti a hasmenést, bélgörcsöket, bélhurutot, segíti a szervezet méregtelenítését. Az összezúzott levelek a benne található rumicinnek köszönhetően a sebek és fekélyek fertőtlenítésére és gyógyítására jók, az ekcémát és a pikkelysömört is megszüntetik. A növény gyökérzete pedig kiválóan alkalmazható emésztési problémák kezelésésre, valamint remek vízhajtó.

A lósóska gazdag B-vitaminokban, sok vasat, magnéziumot, kalciumot és foszfort tartalmaz. Kiváló vérképző, B-vitaminjai fokozzák a szénhidrátok, fehérjék és lipidek anyagcseréjét, továbbá légúti panaszok esetén kiváló a száraz köhögés enyhítésére, de az asztmát és a hörghurutot is kezelik vele.

Kertben is termeszthető, igazi szuperélelmiszer

A lósóska félárnyékos helyen érzi jól magát, napos helyen levelei nem lesznek olyan zsengék és ízletesek. Nedves, humuszos talajon válik igazán zamatossá. Magvait tavasszal szabadföldbe vessük el, ha ültetni akarunk belőle otthon magunknak, de még nyáron is vethetünk belőle. Mivel terebélyesre nő, ne vessük sűrűre, vagy később rikítsuk ki. Előnevelt palántákat is ültethetünk, a nagy töveket tőosztással is szaporíthatjuk. Több és nagyobb leveleket fejleszt, ha a virágzatokat eltávolítjuk, ezzel azt is megakadályozzuk, hogy a magját elszórja. Tanácsos 3-4 évente új helyre ültetni. Legízletesebbek a zsenge levelei, amelyeket le is lehet fagyasztani.

Ízletes fogások lósóskából

Tavasszal a zsenge leveleket salátákhoz, főzelékhez, szószhoz is kiválóan felhasználhatjuk. Íze sokkal semlegesebb a sóskáénál és a spenóténál, de hozzájuk hasonlóan felhasználható.

2. Libatop

A disznóparéjfélék családjába tartozó növényfaj, a kertek, szántóföldek egyik leggyakoribb gyomnövénye itthon. Vastag karógyökerű növény, szára felálló, tompa élekkel barázdált, általában az aljától dúsan ágas, 20 centitől akár két méter magasságig is megnőhet. Június közepétől késő őszig virít, virágszíne zöld. És talán meglepődünk, de a francia konyha ínyenc falatjai közé tartozik. Leszögezhetjük, tévedésünket csak orrunk és ízlelőbimbóink bánhatják.

Tavasszal az egész növény, később csak a hajtáscsúcsok ehetőek, illetve a kb. 20-30 cm magas növény ehető
Tavasszal az egész növény, később csak a hajtáscsúcsok ehetőek, illetve a kb. 20-30 cm magas növény ehető (Fotó: Pixabay)

A kertekben és a nem művelt területeken való tömeges előfordulása és a magas kalcium-, fehérje- és vastartalma miatt fontos „vadon termő zöldségnövénynek” számít. Saláta, leves és ivólé készítésére egyaránt felhasználható. Ha a háziasszonyok által ismert spenót elkészítési idejét vesszük alapul, akkor elmondhatjuk, hogy a libatopot kissé hosszabb ideig kell főzni, viszont elmaradhat az előzetes leforrázása. Íze is a spenótéhoz hasonlít.

A magvakat megőrölve a pohánkalisztre emlékeztető anyagot kapunk, amelyet ahhoz hasonlóan készítünk el. Tavasszal az egész növény, később csak a hajtáscsúcsok ehetőek, illetve a kb. 20-30 cm magas növény ehető. A magvakat az első fagyok beköszönte után, a már elszáradt hajtásokon gyűjthetjük.

Magas kalcium, fehérje és vastartalma miatt érdemes fogyasztani. Idegbántalmak, menstruációs zavarok, máj-, vese és hólyagbántalmak, valamint hasmenés kezelésére is alkalmas.Teája erősítő, étvágyjavító és vizelethajtó hatású.

3. Csalán

Ezt a gyomnövényt senkinek sem kell bemutatni, hiszen mindenki ismeri az erdőn-mezőn szép számban fellelhető, szúrós levelű növényt. A legtöbben gyomnövényként tartják számon, ezért nagy erőkkel irtják, pedig számos betegségre, bajra gyógyír.

Csökkenti a vér húgysavszintjét, ezért hatékonyan alkalmazható köszvény, ízületi gyulladások, reumatikus megbetegedés kezelésére
Csökkenti a vér húgysavszintjét, ezért hatékonyan alkalmazható köszvény, ízületi gyulladások, reumatikus megbetegedés kezelésére (Fotó: Pixabay)

Igazi csodaszer

Ma elsősorban a csalánlevelek vizelethajtó hatását tartjuk számon. Az egyik legjobb vértisztító, salaktalanító, méregtelenítő növényünk: a vesét fokozottabb vízkiválasztásra serkenti, csökkenti a vér húgysavszintjét, ezért hatékonyan alkalmazható köszvény, ízületi gyulladások, reumatikus megbetegedés kezelésére.

A régi módszert, hogy a fájdalmas végtagokat a csalán friss hajtásaival csapkodják meg, ma is alkalmazzák. Lázcsillapításra, vérszegénységre és kiütésekre is használjuk. A vese- és hólyagkőképződésre hajlamosaknak érdemes rendszeresen csalánteát fogyasztaniuk, mert segítségével még idejében kiválasztódik a homok. Tisztító, összehúzó hatásának gyomor- és bélhurut esetén is hasznát vehetjük. Teája élénkítő hatású, sok vitamint és ásványi anyagot (pl. vasat) tartalmaz.

Share Button