Magyarországon is megviselte az aszály az őszi vetéseket, csak a táblák negyedén jó a minőség. Az őszi kalászosoknak az utolsó pillanatban érkezett a csapadék, a vetések állapota a terület felén legfeljebb csak közepes, negyedén pedig gyenge. Egyelőre az látszik, hogy a vetések állapota az elmúlt öt év átlagához képest sokkal gyengébb képet mutat – mondta Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének (GOSZ) elnöke.
Mindez az őszi és a téli csapadékhiány következménye, amelynek eredményeként a GOSZ becslése szerint a táblák 50 százalékán közepes a növények állapota, a jó, illetve a gyenge minőség pedig 25-25 százalékot tehet ki – írta a Világgazdaság. Az első és a második fejtrágyázás is megtörtént a megfelelő mennyiségben, az elmúlt időszak esőzései pedig a talajok vízhiányának körülbelül a felét pótolhatták – mondta a GOSZ-elnök április közepén.
Sok helyen ki kellett tárcsázni a vetést
Ezt erősítette meg Csősz Tibor, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) tanácsosa is: az, hogy leesett 60-70 milliméter eső, az aktuális hiány felét pótolta, az április közepén tapasztalt helyzet azonban ismét rontott valamennyit ezen az arányon. A márciusban lehullott csapadék – az utolsó napot nem számolva, amikor már több helyen is esett – az elmúlt 30 év átlagának csupán a 40 százaléka volt. Mint mondta, nagyon kellett a növényeknek a március utolsó és április első napján, illetve az egy héttel később lehullott csapadék. A szárazság leginkább a repcét viseli meg, több helyen ki is kellett tárcsázni a vetést, de a többi növény látványosan javult a csapadék hatására, amely egyébként a tavaszi munkákban is segített – tette hozzá. A MOSZ-hoz érkezett olyan jelzés a termelőktől, hogy – bár a talajhőmérséklet nem volt még ideális – néhány helyen már nekiláttak a napraforgó vetéséhez, és húsvét után a kukoricáét is elkezdték.
Súlyos csapadékhiány
Az őszi kalászosok egészen március elejéig súlyos csapadékhiánnyal küzdöttek, ami a növények differenciálódási szakaszában sajnos meghatározóan hat a terméseredményekre is – mondta a lapnak Sándorfy András, a Marton Genetics cégcsoport ügyvezető igazgatója. A drága tavaszi fejtrágya hasznosulása is gyengébbre sikeredett, mivel nem volt bemosó csapadék. A gazdálkodók a tavaszi földmunkák során a talajban lévő minimális nedvesség megőrzésére törekedtek, azonban a március–április fordulóján országosan leesett 10–50 milliméter eső valóban megváltás volt a határnak, hiszen a vegetációs időszakból 40-50 nap telt el csapadék nélkül. Az eső megérkezése után egy hét alatt annyit fejlődtek a búzák, mint a vetéstől eltelt öt hónapban – érzékeltette a csapadék jelentőségét.
A tapasztalatok szerint főleg a későn vetett búzákban és tritikáléban maradt el a bokrosodás a fajtáktól elvárttól, amit már a későn jött csapadék sem tud helyrehozni. Sándorfy András szerint az idei várható teljesítményről egyelőre annyit lehet elmondani, hogy erős közepes vagy annál picivel jobb gabonatermésre akkor számíthatunk, ha még egyszer nem telik el 20-30 nap eső nélkül – legfeljebb aratás előtt.
Menthetetlen repce az aszály miatt
A repcénél viszont sok helyen menthetetlen volt a ki sem kelt állomány, így a Marton Geneticshez érkező jelzések szerint a dél-alföldi régióban több 100 hektárt kellett kitárcsázni. Az ott megmaradt állományok fejlettsége az eső után gyenge, így abban a régióban a közepes termés is valószínűtlen, míg országos viszonylatban gyenge-közepes átlag várható.
A csapadékhiány alatt a szárazságtűrő búzafajták viszont már meg is kezdték a vizsgájukat – utalt a vetőmagpiacon folyó versenyre az ügyvezető igazgató, a martonvásári portfólióban több ilyen fajta is van. Továbbá bíznak abban, hogy az Agrárinnovációs Díjjal is kitüntetett termesztéstechnológiai újításuk, a speciális talajbaktériumos csávázás még több gazdálkodónak segít. A technológia lényege, hogy éppen a csíranövény kezdeti fejlődését segíti, amire most nagy szükség volt. A hazai termelői körben egyre többen látják, hogy az éghajlati változásokra a megfelelő fajtaválasztással lehet csak előre felkészülni – írták.
Kiegyensúlyozottabb lett a piac
A gazdálkodók visszajelzései alapján megállapítható, hogy az exportbejelentési kötelezettség lassan beépül a folyamatba – mondta Csősz Tibor. Igaz, hogy kell némi idő az engedélyezések megérkezéséig, de lényeges változás az intézkedés bejelentése utáni napokhoz képest, hogy a felvásárlók most már kiajánlanak új árakat a termelőknek. Az érdekképviselethez érkező információkból kitűnik, hogy az árakat tekintve megnyugodott a piac, és bár a gabonaárak április közepén magasabbak voltak, mint egy hónappal korábban, nagy kilengéseket már nem tapasztalnak – írták.