Míg sokan a könnyen tartható szobanövényeket részesítik előnyben, a tapasztalt növénytulajdonosok néha nagyobb kihívásra vágynak. Ha már megtanulta néhány nehezebb szobanövény tartását, és szeretne valami újat kipróbálni, akkor elgondolkodik néhány húsevő szobanövény beszerzésén. Bár több munkát igényelhetnek, a húsevő szobanövények tartása kifizetődő, hiszen remekül elbánnak a kártevőkkel is.
Nem húsevő rokonaikhoz hasonlóan a húsevő növények is energiájuk nagy részét a napból nyerik, és elsősorban azért csapdázzák be és emésztik meg a rovarokat, hogy hozzájussanak olyan tápanyagokhoz, amelyeket a talajuk nem képes szállítani.
Fontos szabályok, ha húsevő szobanövényt vásárolnánk
Minden növény fotoszintézis útján állítja elő saját táplálékát, ezért felmerülhet a kérdés, hogy egyes növények miért alkalmazkodtak a fehérjefogyasztáshoz – főleg rovarok, de esetenként kis békák és emlősök is szóba kerülhetnek.
A húsevő növények a világ minden táján megtalálhatók mocsaras környezetben. A lápokban sok a víz és kevés a tápanyag (hajlamosak kimosódni a talajból), ezért ezek a növények úgy fejlődtek ki, hogy pótolják a talajtápanyag (különösen a nitrogén) hiányát saját vacsorájuk elfogyasztásával.
A húsevő növények édes illatú nektárral, élénk színekkel és apró kis levélszőrökkel csalogatják levélcsapdáikba zsákmányukat. Befogásuk után emésztőenzimeikkel lebontják a húst, kivonják a tápanyagokat.
Növényi talaj
Mivel a húsevő növények természetüknél fogva láplakók, ezért a folyamatosan nedves, jó vízáteresztő talajt kedvelik. A siker legjobb esélye érdekében ajánlott a húsevő növényt sphagnum tőzegmoha és durva homok 50:50 arányú keverékébe ültetni. Ez a fajta tőzegmoha kiválóan megtartja a vizet, és természetesen savas, amit a húsevő növények kedvelnek.
Öntözés
Tartsuk az edényt vízzel teli csészealjban, nehogy a gyökerek kiszáradjanak (ez nagyon fontos!). Ragadozó növények öntözése csak desztillált vízzel vagy esővízzel történhet. A csap- és forrásvíz rengeteg ásványi anyagot tartalmaz, amit a kis húsevő nem fog értékelni. A legtöbb húsevő növény jól érzi magát a terráriumban is, mert szereti a magas páratartalmat.
Fény és hőmérséklet
A legjobb a ragyogó napsütés, ezért tartuk a húsevő növényeket déli fekvésű ablakban. Ha van erkély vagy terasz, a szabadban termesztés is lehetséges. Hűvösebb időben tegyünk meg mindent annak érdekében, hogy megvédjük őket a huzattól és a fűtőnyílások forró, száraz levegőjétől. A húsevő növények mindegyike (egyes napharmatfajták kivételével) alvó állapotba kerül télen, ezért novembertől február közepéig vigyük őket hűvösebb helyre, és távolítsuk el az erős fénytől.
A növények táplálása
Most a legszórakoztatóbb részhez érkeztünk. Ha zárt térben termesztjük a húsevő növényt, és a lakás nincs tele rovarokkal – és reméljük, hogy nem így van –, akkor szükség lehet egy kis segítségre az étel megfogásához. Természetesen bármilyen legyet vagy más rovart etethetünk vele, de ha hiány van belőle, szerezzünk be egy üveg férget az állatkereskedésből (haleledelként árulják). Általános szabály, hogy hetente ne etessük a növényt egynél több rovarral.
Íme néhány gyakoribb és könnyebben termeszthető fajta a húsevő növények közül:
Vénusz légycsapója
A Vénus légycsapója természetesen a leghíresebb húsevő növény. Nyitott érmét formázó, csuklós levelei vannak, amelyek rászorulnak a zsákmányra, amelyet édes illatú nektárral csalnak be. A levelek fogszerű rostokkal vannak bélelve, amelyek érintésre elektromos töltést váltanak ki, amitől a levelek összezáródnak. Az emésztőenzimek lebontják és felszívják az áldozat szöveteit. A csapda újra kinyílik, ha ez a folyamat befejeződött, körülbelül egy hét múlva. Amikor valaki döglött rovarokkal eteti a Vénus légycsapóját, egy kicsit csiklandozza meg a szőrszálakat egy fogpiszkálóval, hogy szimulálja a mozgó rovar érzését, így a csapda bezárul.
Kancsóka
A kedves név megtévesztő lehet, hiszen ez is egy húsevő növény. A kancsónövények a világ nagy részén megtalálhatók. Sok fajtájuk és hibridjük létezik. Ezek a növények nem csak rovarokat esznek. Szintén boldogan megemésztenek minden olyan kis állatot, amelyik beesik a „kancsójukba”, és nem tud kijutni. A Vénusz légycsapójához hasonlóan a kancsónövények közvetlen napsütést, savas talajt és az alulról öntözést kedvelik. Nekik is el kell aludniuk télre. Náluk is elég, ha novembertől februárig hideg helyen tartjuk. Ezek a növények falánk evők. A légycsapdákkal ellentétben a kancsónövények mély kutakban fogják el zsákmányukat. Míg a Vénusz légycsapója energiát használ fel a levelek bezárására, a kancsó egyszerűen megvárja, amíg a zsákmány beesik és megfullad. Amint a szerencsétlen lény bezuhan a kancsóba, megkezdődik az emésztés.
Napharmat
Harmatos levelei miatt „napharmatnak” is ismert, a Drosera capensis gyönyörű példány. Ennek a húsevő növénynek a fajtái a forró éghajlaton világszerte megtalálhatók, beleértve Dél-Afrikát és Ausztráliát is. Ennek a nagy választéknak köszönhetően a napharmat strapabíró, és kevésbé ideális körülmények között is boldogul. Ennek a növénynek is tiszta vizet és savas talajt kell biztosítani. De a listán szereplő többivel ellentétben nem kell téli álmot aludnia. A Drosera capensis a Vénusz légycsapdáját követi. Leveleit ragadós „csápok” borítják. Amint egy rovar leszállt, a levél elkezd felkunkorodni, befogja a rovart, és lehetővé teszi a növény számára, hogy táplálkozzon. Ha elfogyasztotta, a levél ismét kiegyenesedik.
(Forrás: hellovidek.hu)
