Integrált vízgazdálkodást kell folytatnunk – vízgyűjtő szemlélettel

Az elmúlt évek tendenciáit figyelve azt gondolhatnánk, darázsfészekbe nyúl, aki a vízgazdálkodással akar foglalkozni. Főleg, ha ezt törvényi szinten teszi. Ennek látszik elmondani a május utolsó napjára szervezett megbeszélés, amely napirendjére tűzte a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény módosítását. Az ellenzéki képviselők által a törvényjavaslathoz benyújtott észrevételeiket tárgyalták meg. […]

Tovább…

A kúttörvény átírásával nem kell majd engedély a háztartási kutaknak

Teljesen átírhatják a kúttörvényt: a háztartási kutaknak gyakorlatilag semmilyen engedély nem kell. Teljesen mentesítenék minden bejelentési folyamat alól azokat a háztartási kutakat, amelyeket nem védendő területeken fúrtak, és nem mélyebbre mint 50 méter. Azért döntött így a kormány, mert lehetetlen a százezernyi kút összeírása. Május elején átvágták a gordiuszi csomót. […]

Tovább…

Hogy oda jusson el a víz, ahol a legnagyobb az öntözési igény

Stratégiai kérdés az öntözés – ezzel a címmel rendeztek kerekasztal-beszélgetést a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, az Országos Vízügyi Főigazgatóság, a Nemzeti Földügyi Központ és működő öntözési közösségek részvételével a Bábolnai Gazdanapokon. A NAK, a vízügy és az Agrárközgazdasági Intézet 2018-as országos vízigényfelmérése alapján 300 ezer hektár öntözésbe vonását tűzték ki célként. […]

Tovább…

Áder János megfúrta a kútfúrásról rendelkező törvény módosítását

A köztársasági elnök az Alkotmánybírósághoz küldte a vízgazdálkodási törvény módosítását. Az Országgyűlés által július 20-án elfogadott, ki nem hirdetett jogszabály alapján nem kellene engedélyeztetni és bejelenteni a 80 méternél sekélyebb, és csupán a házi vízigényt kielégítő kutakat. Az alkotmánybírósági beadványban az államfő azt írja, a jogszabály az ivóvízbázis jelenlegi állapotát és védelmét tekintve visszalépésnek minősül, ez pedig sérti az alaptörvényben is garantált egészséges környezethez való jogot. […]

Tovább…