Orvhalászat miatt halhatnak ki a Duna tokhalfajai

Orvhalászat sodorja a kihalás szélére a Duna tokhalfajait a Természetvédelmi Világalap (WWF) friss jelentése szerint. A 6 tokhalféléből kettő már kihalt, 4 pedig súlyosan veszélyeztetett. Az elmúlt 5 évben a természetvédők 214 orvhorgászati esetet dokumentáltak a Duna alsó szakaszán és a Fekete-tengeren. A WWF-jelentés szerint minden harmadik tokhal termék illegális kereskedelemből származik. […]

Tovább…

Igen ritka, igen drága – állítólag aromásabb és selymesebb is, mint a fekete –, ilyen a fehér kaviár

A fehér kaviár az albínó tokhalak ikrája, és ritkasága miatt mindig is vagyonokba került. Népszerűségét a koronavírus-járvány sem törte meg: ugyanannyi fogy belőle, mint amennyi korábban.
Az albínó tokhalak ritkaságnak számítanak, kis százalékban fordulnak elő, különleges színük a melanin termelését gátló genetikai rendellenesség miatt alakult ki. A kaviár iránti igény a vad tokhalak szinte teljes kihalásához vezetett. […]

Tovább…

Miért annyira drága a fekete kaviár?

A kaviár és a luxus fogalma a legtöbb ember szemében összefügg egymással. Azok az összegek, amelyeket kilogrammonként fizetnek érte, rendkívül magasak, van olyan fajtája, aminek ára meghaladja a milliós nagyságrendet is. Pedig egykor még ingyen szolgálták fel az éttermek vendégeinek. Anyagunkból kiderül, mi befolyásolja a méregdrága élelmiszer árát. A fekete kaviár a tokhal ikrája, amelyet az ínyencek tisztítva és sózva fogyasztanak. […]

Tovább…

Szibériai kaviárt termelnek az arab sivatagban – videó

Az Egyesült Arab Emírségekben van a világ legnagyobb kaviárfarmja. Az Emirates AquaTech cég fenntartható módon működtet akvakultúrát Abu-Dzabiban, ahol kaviárt és füstölt tokhalat is készítenek. A felhasznált német technológiának köszönhetően úgy tervezik, hogy az üzem teljes kapacitását kihasználva évente 35 tonna prémium halikra és 700 tonna tokhal is előállítható, illetve tenyészthető lesz. Ezeken kívül a tokhal fennmaradását is biztosítani szeretnék. […]

Tovább…

Kecsegéket telepített a Dunába a Halászati Kutatóintézet

Kutatási programot indítottak a hazánkban őshonos, nem vándorló tokfélék állományainak megőrzésére, populációik rehabilitációjának elméleti és gyakorlati megalapozása érdekében. A kecsegetelepítés két nagy folyónkat is érinti. A NAIK Halászati Kutatóintézet az Agrárminisztérium támogatásával 2018 elején kezdte el a programot, a Tisza után nyáron a Dunába is több száz előnevelt kecsegeivadékot engedtek. […]

Tovább…