Súlyos veszélyt jelent a hazai erdőkre az idegenhonos fajok terjedése

Magyarország erdeinek szerepe az elmúlt, koronavírussal terhelt időszakban különösen felértékelődött. A biológiai sokféleség fenntartásán, a természeti értékeink és kincseink megóvásán és az ökoszisztéma szolgáltatások nyújtásán túl is hasznosak az erdők. Sajnos azonban az ökoszisztémában helytálló szerepének felismerése még nem elegendő erdeink biztonságához, a különböző romboló hatású tényezők folyamatosan jelen vannak. Ilyenek az idegenhonos fajok, az invazív növények is. […]

Tovább…

Tarka gyíkfaj lett a 2022-es év hüllője kiírás első helyezettje

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) Kétéltű- és Hüllővédelmi Szakosztálya folytatta a 2012-ben indult Év hüllője / Év kétéltűje programot. A döntésük alapján 2022-ben Magyarország egyik legkevésbé közismert gyíkja, az alföldi pusztákhoz kötődő homoki gyík lett az év hüllője. Hazánkban mindössze 8 gyíkfaj él, közülük egy a kevésbé ismert homoki gyík (Podarcis tauricus). A Pesti-síkságtól kezdve a Duna-Tisza közének szinte minden homokhátán megtalálható, ahol természetes gyepek fennmaradtak. […]

Tovább…

540 millió forintnyi EU-s pénzből fejlesztették a magyartarka szarvasmarhával történő területkezelés infrastruktúráját az Őrségben

Az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság a 2014-2020-as Európai Uniós időszakban több pályázatot nyert el a Környezet és Energiahatékonysági Operatív Program keretein belül. Az elnyert pályázatok közül az egyik legfontosabb a „Magyartarka szarvasmarhával történő természetvédelmi célú területkezelés infrastrukturális feltételeinek kialakítása” című KEHOP-4.1.0-15-2016-00060 azonosítószámú projekt, melyet az Európai Unió 539,39 millió forint vissza nem térítendő támogatással támogatott. Ezzel kapcsolatban kerestük meg az igazgatóság szakembereit, akik készséggel válaszoltak a Magro.hu kérdéseire. […]

Tovább…

Új beruházások, programok és fejlesztések Magyarország legszebb helyein

Eredményes évet zártak a hazai nemzeti park igazgatóságok. A 2021-es év során 30 jelentős beruházás fejeződött be javarészt uniós támogatásból, 8,7 milliárd forint összértékben. Így a leromlott élőhelyek helyreállításával a védett területek felértékelődtek, a pandémia alatt pedig élénkült a turizmus is. Az emberek 95 százaléka saját bevallása szerint szívesen tölti szabadidejét a természetben, 70 százalékuk járt is valamelyik nemzeti parkban, 98 százalékuk pedig fontosnak gondolja a természeti és táji értékek ismeretét. […]

Tovább…

Különleges magyar hangfelvételek: áradó patakok, rekkenő nyarak és védett erdők hangjaiból készült album

Több száz éves fák susogásától a Dráva menti szarvasbőgésig számos különleges felvétel szerepel a kizárólag magyarországi természethangokat tartalmazó Csendülő – Hallható Természetvédelem című albumon. A WWF Magyarország és az Első Pesti Egyetemi Rádió közös kiadványa a természetvédelmi civil szervezet elmúlt három évtizedének jelentősebb projektjeit járja be hangban. Az anyagok több online felületen is ingyenesen elérhetőek. A Qubit írta meg, hogy az albumon hallható egyebek mellett a tavaszi viharban megáradt püspökszilágyi patak, amelyre a WWF a klímaalkalmazkodás jegyében a villámárvízeket felfogó rönkgátat telepített. Egy másik tétel az UNESCO által a közelmúltban elismert Mura-Dráva-Duna Bioszféra-rezervátum területén található őszi Lankóci-erdő. Továbbá helyet kapott […]

Tovább…

Kihívások és nehézségek közepette is eredményes a magyar túzokvédelem

Az átfogó védelmi intézkedéseknek köszönhetően sikerült stabilizálni a túzokállományt Magyarországon, a legutóbbi felmérésen a fokozottan védett faj mintegy 1600 egyedét regisztrálták a szakemberek. A túzok a világ legnagyobb tömegű röpképes madárfaja, mely 51 éve, 1971-ben kapta meg a legmagasabb szintű védelmet. A puszta egyik legpompásabb madarának tartott faj egykor egész Eurázsiában megtalálható volt, ám a vadászat és az élőhelyének átalakulása a kipusztulás szélére sodorta, így ma világszerte veszélyeztetett. […]

Tovább…

Komoly szerepe van Magyarországnak a kerecsensólyom védelmében

Magyarországon rendezték meg a nemzetközi kerecsensólyom-védelmi konferenciát. Az eurázsiai elterjedésű kerecsensólyom a világ második legnagyobb sólyomfaja az északi sólyom után. Ázsiában a sztyeppék, Európában a helyükön kialakított mezőgazdasági területek jellemző faja. Gyorsasága, ereje és szépsége miatt a legendák, mondák madara. Elterjedésének legnyugatabbra fekvő magterülete Magyarországon van, így hazánknak kiemelt szerepe van a faj megőrzésében. […]

Tovább…

A megoldás felé közeledik a védett ragadozók és a legelő állatok konfliktusainak rendezése

A farkasok, a hiúzok, a medvék és a hódok is védett állatok, viszont egyre nagyobb gondot okoznak a lengyel állattartó gazdáknak és méhészeknek. Ezért változtatnak az ellenük való védekezésen, hatékonyabbá teszik a tevékenységet Lengyelországban. A legelőkön állatokat tartó gazdák, de a tavak vagy méhcsaládok tulajdonosai is kapnak olyan mezőgazdasági berendezéseket, amelyek segítenek távol tartani a ragadozókat a haszonállataiktól. […]

Tovább…