Az óriási veszteségek után csak a támogatásban bízhatnak a magyar tejágazat szereplői

Miközben a világpiaci kilátások a fokozódó verseny ellenére biztatóak, Magyarországon a magas önköltség, a szigorodó környezetvédelmi előírások és az alacsony jövedelmezőségű feldolgozás egyaránt komoly kihívást jelent a tejiparban. Bár a tejtermékek iránti világpiaci kereslet erőteljesen növekszik, és az Európai Unió 2015-től megszüntette a termelést korlátozó kvótarendszert, a fenti változások valószínűleg fékezni fogják az iparág fejlődést. Miként válhat sikeresebbé a hazai tejágazat? […]

Tovább…

Milyen előnyöket nyújthat a szilázscirok a tejiparban?

A csehországi Ivanovice na Hané kísérleti állomáson tartott szakmai előadássorozatot a Prága-Ruzyně Gabonakutató Intézet a szilázscirok alkalmazási előnyeiről a tejelő szarvasmarhák takarmányozásában. A 2020. szeptember 22-én rendezett eseményen több kísérleti eredményről is szó volt. A látogatók információkhoz juthattak erről az országban még csak kevésbé ismert gabonanövényről. A kísérleti állomás vezetője, Miroslav Janeček és szakértői csapata, valamint a Seed Service, a Cseh Köztársaságban már 2008 óta cirokfejlesztéssel foglalkozó úttörő cég képviselői fogadták a Sorghum ID csapatát. […]

Tovább…

Sajtgyártás, porítóüzem és termelésbővítés: összesen 5 milliárd forintért fejlesztett a Sole-Mizo Zrt.

Összesen 5 milliárd forint értékben fejlesztette a telephelyeit Szegeden, Csornán, Bácsbokodon a Sole-Mizo Zrt. Ez a pénzügyminiszter jelentette be a beruházás sajtótájékoztatóján Budapesten. Varga Mihály közölte, hogy a fejlesztés 1225 munkahely megmaradását biztosította. Az állami összesen 2,2 milliárd forint támogatással járul hozzá a beruházáshoz. A cég Bácsbokodon a sajtgyártási kapacitását bővítette, Csornán porítóüzemet létesített, Szegeden pedig a termelés bővítésén túl a gyártási technológiát is korszerűsítette. […]

Tovább…

Pálmaolaj táplálja a tej- és vajtermelést Új-Zélandon

A déli félteke egyik leghíresebb tejtermelő és vajexportőr országa Új-Zéland. Ám a nagy számok mögött szomorú tény húzódik meg. A termeléshez szükséges takarmány felét sem tudják helyben megtermelni, az import fele pedig pálmaolaj-kivonatból áll. A 60 százalékos takarmánybehozatal nagyjából felét a pálmaolaj-kivonat teszi ki. A 3,5 millió tonna import-takarmányból ez összesen 1,8 millió tonna. Ehhez képest búzából 436 ezer, szójadarából 426 ezer és DDGS-ből 349 ezer tonnára volt szükségük 2020-ban. […]

Tovább…

Hét évtized után bezár a zalaegerszegi sajtgyár

70 év után végleg bezárja kapuit a zalaegerszegi sajtgyár. Ezzel az üzem több mint 80 dolgozójának szűnik meg munkája. Néhányan ugyan kaptak állásajánlatot a cég másik két gyárában, amelyek 70-80 kilométerre vannak Zalaegerszegtől. A gyár vezetése úgy nyilatkozott: igyekeznek megadni minden segítséget a munkájukat elvesztő dolgozóknak. Az egyelőre nem derült ki, hogy mit terveznek az ingatlannal, így nem lehet tudni, hogyan hasznosítják a bezárt tejüzem területét. […]

Tovább…

Több okból is támogatják a tej és tejtermékek fogyasztását

Tej- és tejtermékfogyasztást ösztönző kampányt indított az Agrárminisztérium, az Agrármarketing Centrum és a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács. A június 18-ig tartó promóció fő célja a fogyasztói tudatosság erősítése és a minőségi, tehéntejből készített termékek megismertetése. Az idei tejkampány célja kettős, mert a fogyasztásösztönzésen túl hangsúlyos szerepet kap a fogyasztói edukáció is. A magyar lakosság átlagos tejfogyasztása tejegyenértékben számítva ugyanis mindössze 165 kg/fő/év, amely az Európai Unió átlagának (250 kg) kétharmadát sem éri el. […]

Tovább…

Hogyan hamisítják a tejtermékeket, és hogyan buknak le a csalók?

Kevesen tudják, hogy a vizezésen kívül a tehéntejet például a leggyakrabban kecsketejjel hamisítják. No és mi a helyzet a szójatejjel, a tejsavóval és a sajtokkal? Mindegyik tejterméket hamisítják, de megvan a módszer a csalás kiszűrésére. A különböző tejtípusoknak eltérő a kémiai összetételük, az UV-spektrumuk, és a zsírsavösszetételük, valamint a zsírsavakból számolt indexeik különbözősége is segítség lehet a hamis tejtermékek felderítésében. […]

Tovább…

1,8 milliárdért fejlesztenek egészségesebb tejtermékeket Kaposváron

Magas biológiai értékű, egészségesebb tejtermékek előállításán dolgozik a Kaposvári Egyetem és a Fino-Food Kft. A 3 éven át tartó projektre 1,8 milliárd forintot költenek – közölte a felsőoktatási intézmény agrár- es környezettudományi karának dékánja. Tossenberger János dékán elmondta, hogy a döntő részben európai uniós pályázati támogatásból finanszírozott, a tejipari céggel közös munka keretében olyan, a robottechnológián és a preciziós gazdálkodáson alapuló, a hazai agrárökológiai adottságokat szem előtt tartó fejlesztéseken dolgoznak, amelyek a takarmány előállításától a tehénfejési technológián át a tej feldolgozásáig a teljes termékláncot érintik. […]

Tovább…