Ezért jó a sorköztakarás a szőlő talajának

A nagy és egybefüggő, többször meredek lejtésű ültetvények, a növényvédő szerek és műtrágyák használata komolyan veszélyezteti a hagyományos borvidékek élővilágát és az ültetvények környezetét. Mára világossá vált, hogy a szőlőben évtizedek óta alkalmazott egyoldalú mechanikai talajművelés káros hatású, ezen felül munkaigényes és költséges is. Manapság viszont a magyar borvidékeken egyre gyakoribbak a zöldellő sorközök. Az elmúlt 2-3 évtizedben a kísérletező kedvű gazdálkodók mellett több kutatóintézet, egyetem is talajápolási vizsgálatokat végzett azért, hogy megtudja, miként védhető meg jobban a szőlő talaja. Az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet anyagát szemléztük. A hegy-völgy irányú ültetvények kialakításakor kihívást jelent, hogy a meliorációs munkák jelentős talajmozgatással, talajcserélődéssel, […]

Tovább…

Kapálás és ásás nélkül kertészkedik, mégis gyönyörűek a zöldségei – hogyan csinálja?

Több, mint 100 résztvevőnek tartott előadást Kismaroson az általa kifejlesztett az ember- és környezetkímélő kertművelési módszerről Gyulai Iván ökológus, a mélymulcsos kertészet egyik leghitelesebb magyarországi képviselője. Az előadást egy fórumbeszélgetés követte, ahol a vendégek a szakembert kérdezhették. […]

Tovább…

Földalapú támogatás nélkül is lehet gazdaságosan termelni

Élj úgy, mintha holnap meghalnál – gazdálkodj úgy, mintha örökké élnél – így zárta előadását az ausztrál Tom Robinson a 2018-as Talajegészség Konferencián. A rendezvény előadói azt mutatták be, hogyan álltak át a talajmegújító gazdálkodásra és milyen kihívásokkal szembesültek ezalatt. A résztvevők arra is választ kaptak, hogyan tudnak hasznot termelni az ausztrál gazdák úgy, hogy alig kapnak támogatást a megművelt területeikre. […]

Tovább…

Szép eredményeket hoznak az alternatív szójatermesztési technológiák

A szójatermesztés hazai fejlesztésének 2016-ban tapasztalható fellendülése 2018-ra mérséklődött. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a szója vetésterülete 63 ezer hektárra csökkent. Történt ez részben a zöldítés szabályainak változása miatt, ahol ettől az évtől kezdve a beszámítani kívánt területeken tilos a vegyszerhasználat. A környezetkímélő, növényvédőszer-mentes szójatermesztési technológiák így nem csak az biogazdálkodók, hanem a konvencionális termelők számára is kihívást jelentenek. Ennek oka a klimatikus adottságok miatti termésszint-kockázat mellett elsősorban a fokozott gyomosodás veszélye. […]

Tovább…

A talajmegújító gazdálkodás verejtékes, ám sikert ígérő előnyei

A termelési költségek, a klímaváltozás, a fejlődő vetélytársak és a felvásárlási árak arra késztetik a gazdákat, hogy minél hatékonyabban és jövedelmezőbben dolgozzanak, és kisebb befektetéssel állítsanak elő ugyanannyi, vagy még nagyobb hozamot. Ezt ígéri a talajmegújító gazdálkodás – de mit is jelent a gyakorlatban ez a módszer? […]

Tovább…

A zöldtrágyázás összefoglalója – hogyan működik és mire jó?

Újabb, a gazdálkodást segítő kézikönyvet adott ki a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, a téma ezúttal a zöldtrágyázás. Az anyag részletesen bemutatja a zöldtrágyázás hatásait, továbbá hasznos tanácsokat ad a növények kiválasztásához és termesztéséhez is. Az Európai Bizottság javaslata szerint 2020 után a zöldítés megszűnne, de ez nem azt jelentené, hogy csökkennének a gazdálkodók terhei. […]

Tovább…

Ezt teheti a talaj szervesanyag-tartalmának javítására és megőrzésére

A repce és a gabonák aratása után a tarló szakszerű kezelése következik. Itt az ideje a másodvetésnek, a zöldtrágyázásnak. Az ezekből a talajba kerülő szerves anyagok jelentősen javítják a tápanyag raktározási és felvehetőségi mutatókat. Segítségükkel növelhető a talaj pufferkapacitása, például a savasodás mértéke is csökkenthető. A megfelelő szervesanyag-tartalom kedvezően befolyásolja a talaj szerkezetét. Segítik az erózió elleni védelmet, javítják a víz beszivárgását és megtartását, továbbá a növényzet és a talajlakók számára is jobb életteret biztosítanak. […]

Tovább…

Kellenek-e a köztes növények, miért jó a korszerű másodvetés?

Főleg a területek teljes hasznosítása miatt vetik a másodvetésű növényeket. Ezek lehetnek akár zöldtrágyanövények is, amelyek a fővetésű növények tenyészidőszakai között fedik a területet. Ha pedig gondosan választjuk meg a vetőmagkeveréket, még a talajszerkezetre gyakorolt pozitív hatását is kihasználhatjuk. Miben segíthet még a korszerű másodvetés? […]

Tovább…