Szép eredményeket hoznak az alternatív szójatermesztési technológiák

A szójatermesztés hazai fejlesztésének 2016-ban tapasztalható fellendülése 2018-ra mérséklődött. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a szója vetésterülete 63 ezer hektárra csökkent. Történt ez részben a zöldítés szabályainak változása miatt, ahol ettől az évtől kezdve a beszámítani kívánt területeken tilos a vegyszerhasználat. A környezetkímélő, növényvédőszer-mentes szójatermesztési technológiák így nem csak az biogazdálkodók, hanem a konvencionális termelők számára is kihívást jelentenek. Ennek oka a klimatikus adottságok miatti termésszint-kockázat mellett elsősorban a fokozott gyomosodás veszélye. […]

Tovább…

A talajmegújító gazdálkodás verejtékes, ám sikert ígérő előnyei

A termelési költségek, a klímaváltozás, a fejlődő vetélytársak és a felvásárlási árak arra késztetik a gazdákat, hogy minél hatékonyabban és jövedelmezőbben dolgozzanak, és kisebb befektetéssel állítsanak elő ugyanannyi, vagy még nagyobb hozamot. Ezt ígéri a talajmegújító gazdálkodás – de mit is jelent a gyakorlatban ez a módszer? […]

Tovább…

A zöldtrágyázás összefoglalója – hogyan működik és mire jó?

Újabb, a gazdálkodást segítő kézikönyvet adott ki a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, a téma ezúttal a zöldtrágyázás. Az anyag részletesen bemutatja a zöldtrágyázás hatásait, továbbá hasznos tanácsokat ad a növények kiválasztásához és termesztéséhez is. Az Európai Bizottság javaslata szerint 2020 után a zöldítés megszűnne, de ez nem azt jelentené, hogy csökkennének a gazdálkodók terhei. […]

Tovább…

Ezt teheti a talaj szervesanyag-tartalmának javítására és megőrzésére

A repce és a gabonák aratása után a tarló szakszerű kezelése következik. Itt az ideje a másodvetésnek, a zöldtrágyázásnak. Az ezekből a talajba kerülő szerves anyagok jelentősen javítják a tápanyag raktározási és felvehetőségi mutatókat. Segítségükkel növelhető a talaj pufferkapacitása, például a savasodás mértéke is csökkenthető. A megfelelő szervesanyag-tartalom kedvezően befolyásolja a talaj szerkezetét. Segítik az erózió elleni védelmet, javítják a víz beszivárgását és megtartását, továbbá a növényzet és a talajlakók számára is jobb életteret biztosítanak. […]

Tovább…

Kellenek-e a köztes növények, miért jó a korszerű másodvetés?

Főleg a területek teljes hasznosítása miatt vetik a másodvetésű növényeket. Ezek lehetnek akár zöldtrágyanövények is, amelyek a fővetésű növények tenyészidőszakai között fedik a területet. Ha pedig gondosan választjuk meg a vetőmagkeveréket, még a talajszerkezetre gyakorolt pozitív hatását is kihasználhatjuk. Miben segíthet még a korszerű másodvetés? […]

Tovább…

A talajmegújító mezőgazdaság enyhítene a világ és a gazdák gondjain is

Az időjárásban tapasztalt szélsőségekért részben az úgynevezett sarki körbefutó áramlás zavarai a felelősek. A klímaváltozás okairól és megoldási módokról Hetesi Zsolt, a Tolna megyei Döbröközön élő fizikus beszélt. Az egyik megoldás szerinte a talajmegújító mezőgazdaság. […]

Tovább…

Nyugodtan dobjuk ki az ekét, nincs rá szükség többé

Lendületes iramban terjed az új talajművelési módszer a világon, aminek lényege a szántás elhagyása. Az Egyesült Államokban a korábbi szántóknak már több mint a negyedén, Dél-Amerikában ennél is nagyobb arányban nem használnak ekét. Magyarországon is egyre terjed az ekenélküli gazdálkodás. […]

Tovább…

Milyen takarónövényeket telepítsen az ültetvényében, hogy sikeresen növelje a talajéletet?

A takarónövények nem csak a lezsarolt szántóföldi talajok megmentői, hanem a szőlős- és gyümölcsösgazdák is ugyanúgy hasznukat tudják venni. Sőt, az ültetvény telepítése előtt megtervezett takarónövény-technológia komoly versenyelőnyt biztosíthat. Csak azt érdemes tudni, mit és hova érdemes telepíteni! […]

Tovább…