Okos állattenyésztés szenzorokkal: többféle kísérletet folytat az ÖMKi

Az ÖMKi új kutatása az állattenyésztés területén végzett szenzoros és hagyományos mérési adatok gyűjtése. Ez a szabadtartású szarvasmarhák non-invazív (behatásmentes) szenzorokkal mérhető fiziológiai állapotairól, mozgásáról és testsúly-gyarapodásáról szerzi be az információkat. A mért adatok alapján az állatok biológiai igényeit szem előtt tartva lehetővé teszik a tartástechnológia, menedzsment és a takarmányozás optimalizálását, a hatékony betegség- és állapotfelismerést és ebből következően az egyedi megfigyelést és az egyedre szabott állatgyógyászati eljárások alkalmazását. […]

Tovább…

Cáfolják a metánkibocsátást – éppen, hogy segítenek a klímaváltozás enyhítésében a szarvasmarhák

Bizonyos elméletek szerint a szarvasmarhák szennyezik a légkört, mert emésztési folyamataik révén metánt bocsátanak ki. Azonban egy új megközelítés ezt az elméletet igyekszik megcáfolni, ugyanis a szarvasmarhák éppen, hogy segítenek a légköri szén-dioxid csökkentésében és a klímaváltozás enyhítésében.
A talaj szénforgalma a növények levegőből történő szén-dioxid-felvételével kezdődik. A felvett szénmennyiségből a növények gyökereket, hajtásokat és leveleket növesztenek, majd a talajmikróbák segítségével a szenet a gyökereken és a bomló maradványokon keresztül juttatják a talajba. Ennek a szénnek a föld alatt történő stabil tárolása építi fel a talaj szerves anyagát, amely egyúttal csökkenti a légkör szén-dioxid-szintjét – ez a folyamat a szénmegkötés. […]

Tovább…

Drágább a magyar marharostélyos, de mi a helyzet a húspiac többi részén?

Az AKI PÁIR adatai szerint Magyarországon a fiatal bika termelői ára 752 forint/kilogramm hasított meleg súly volt 2021 áprilisában, ami 4,6 százalékos csökkenést jelent 2020 azonos hónapjának átlagárához viszonyítva. A vágóüsző ára 6,5 százalékkal, a vágótehéné 8,5 százalékkal emelkedett a vizsgált időszakban. Az Amerikai Egyesült Államok agrárminisztériumának (USDA) adatai szerint az Egyesült Államok marha- és borjúhúskivitele 3,5 százalékkal növekedett 2021. január–márciusban 2020 azonos időszakához képest. Megnéztük, mit érdemes tudni a húspiac alakulásáról. […]

Tovább…

Fontos EU-s változás a szarvasmarha-állomány brucellózis mentességének igazolásában

A sikeres hazai mentesítési programnak köszönhetően Magyarországon 1985 óta nem fordult elő szarvasmarha brucellózis. A vonatkozó hazai rendelet szerint évente több 100 ezres nagyságrendben elvégzett vizsgálatok alapján a magyar szarvasmarha-állomány több mint 99%-a hivatalosan mentes a betegségtől. Az Európai Unión belüli élőállat szállítás megkönnyítéséhez azonban szükség van az uniós szintű jogszabályban deklarált hivatalos mentességre. Ennek megléte esetén ugyanis nem lenne szükség brucellózis vérvizsgálat elvégzésére az unión belüli szállítás előtt. […]

Tovább…

Jó illatú lesz a levegő – és tisztulhat a légkör! – a szarvasmarhák étrendjének megváltoztatásával

A szarvasmarhák algával való etetésével az üvegházhatású gázok kibocsátása 82 százalékkal csökkenthető, derült ki egy új tanulmányból. Ez egészségesebb környezetet, fenntarthatóbb marhahúsételeket – így hamburgereket is – jelenthet a jövőre nézve. A Kaliforniai Egyetem kutatóinak eredményei biztató lehetőséget jelentenek az állatállomány fenntartható termeléséhez az egész világon.
Ermias Kebreab professzor szerint megalapozott bizonyítékaik vannak arra vonatkozóan, hogy a szarvasmarhák étrendjébe kevert tengeri moszat hatékonyan csökkenti az üvegházhatású gázokat, és a hatékonysága az idő múlásával sem csökken. Ez segíthet a gazdálkodóknak a világ táplálásához szükséges marhahús- és tejtermékek fenntartható előállításában. […]

Tovább…

Más húsmarhák tenyésztői is előszeretettel használják a limousint

A fajta egyik kiváló hazai törzstenyészete a balaton­almádi székhelyű IMÁR Bt.-nél található. A vállalkozás 2012 óta foglalkozik limousinokkal, és már a kezdetekkor a tenyészállat-előállítást jelölték meg célként. A tenyészüsző- és tenyészbika-előállítás mellett a tenyésztésre be nem állított állatokat hízóalapanyagként értékesítik. A koncepció azóta sem változott. Minden tenyészállatuk törzskönyvezett és – természetesen – tisztavérű limousin.
Három telephelyük van. A városlődin, Ruder-majorban tartják az anyateheneket, ott történik az elletés és a borjak nevelése. A 6-8 hónapos korban leválasztott, általában 30-50 állatot számláló borjúcsoportokat átszállítják a nemesvámos-vilmapusztai telephelyre. […]

Tovább…

Szorítja az állattartókat a takarmánydrágulás, muszáj emelniük a tej árát

Komoly nehézségekkel küzdenek az állattartók a világszerte tapasztalható 30-50 százalékos takarmánydrágulás miatt. Az áremelkedés a hazai állattenyésztőknél, vágóhidaknál és feldolgozóüzemeknél is megjelenik. Az ágazat szereplői szerint a fogyasztói árak is fokozatosan emelkedhetnek a következő hónapokban – közölte a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács. Szerintük ekkora mértékű költségnövekedés nem tud eloszlani a termékpályák szereplői közt, így a tej és tejtermékek árai is emelkedni fognak. […]

Tovább…

Kevesebb marhát és csirkét, de több sertést vágtak le 2020-ban a magyarországi vágóhidakon

A magyarországi vágóhidakon – darabszámot tekintve – 6 százalékkal kevesebb szarvasmarhát, 2 százalékkal több sertést és 2 százalékkal kevesebb baromfifélét vágtak 2020-ban az előző évhez képest – olvasható az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) elemzésében.
A statisztikák tanúsága szerint a baromfifélék csoportjában a liba- és kacsavágás – a madárinfluenza hatásai miatt – erőteljesen (46 és 28 százalékkal) visszaesett. […]

Tovább…