Új takarmánykiegészítő segíthet a teheneknek kevesebb metánt termelni

A szarvasmarhák 11 százalékkal több metángázt juttatnak a légkörbe, mint ahogy azt korábban becsülték. A tehenek metánkibocsátása világszerte komoly vitákat vált ki, de egy új, természetes növényekből készült takarmánykiegészítő használatával a jövőben ez jelentősen csökkenthető lesz. Jelenleg is mintegy 1,5 milliárd tehén él a Föld bolygón, ez a becslések szerint 2050-re a számuk eléri majd a 2,5 milliárdot. A tudósok szerint egy tehén évente akár 120 kg metángázt is termelhet, ami felelős az üvegházhatás felgyorsulásáért, mert a szén-dioxidnál 20-szor károsabb az üvegházhatás kialakításában. […]

Tovább…

A nehézségek ellenére folyamatosan bővül a hazai szarvasmarha állomány

A piaci válságok és járványok ellenére sikerült stabilizálni az állattenyésztés helyzetét az elmúlt években hazánkban – mondta az agrárminiszter Dunaharasztiban a Magyartarka Szakmai Napon. A rendezvényen Nagy István arra is kitért, hogy 2010-hez képest a hazai szarvasmarha állomány csaknem 203 ezerrel nőtt. Szerinte sok múlik azon, hogy az állattartó gazdaságok felismerik-e a kihívásokat, alkalmazzák-e a legkorszerűbb tudást, a modern technológiát, köztük a digitalizáció által kínált megoldásokat. Fontos, hogy a jövedelempótló támogatásokat minél nagyobb arányban fordítsák fejlesztésekre, továbbá éljenek a beruházási támogatások és a kedvezményes finanszírozási konstrukciók által kínált hitelekkel. […]

Tovább…

Drágább lesz jószágot tartani, mert hamarosan szigorodnak az állattartás és a trágyakezelés szabályai

Szigorúbb előírásokra és elvárásokra kell számítania a magyar gazdáknak 2020 után az ammónia és a nitrogén kibocsátásával kapcsolatban. Ennek a hazai állattartóknak is meg kell felelniük, főleg, ha külföldön szeretnék értékesíteni a termékeiket. Ez elsősorban a nyugati és északi fejlettebb tagállamok fogyasztóinak az EU döntéshozóira gyakorolt nyomásának következménye. A változások minden hazai telepet érintenek, és sok esetben fájdalmasak lesznek. […]

Tovább…

800 millióból teleltetnek 600 állatot Dévaványa közelében

Közel 800 millió forintból fejleszti a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság (KMNPI) a pusztai élőhelyeket Dévaványa térségében. A projektben a magyar szürkemarha és magyar házi bivaly állományainak téli tartási helyét építik fel. A projekt része a 2014-2020 között megvalósuló azon 92 természetvédelmi fejlesztésnek, melynek köszönhetően százezer hektáron javul Magyarország természeti állapota. […]

Tovább…

Kicsi, szelíd, és jó a sajtja – ez a kárpáti borzderes

A fajta a Kárpátok karéjában és a hegylábi területeken alakult ki, eredete azonban egyelőre a homályba vész. A kárpáti borzderes a mai formáját az 1800-as évek közepére-végére nyerte el. A Kárpátokban jelenlévő mokány, riska, busa marhát svájci borzderes fajtájú szarvasmarhákkal keresztezték, mely az eddig viszonylag heterogén állománynak egységes külsőt kölcsönzött. Használatán nem sokat változtatott a svájci borzderessel történt keresztezés, a fajta megtartotta primitív ősi jellegét, a svájci talán csak a tejtermelésén javított. A Kárpát-medencében őshonosnak, vagy régen honosultnak tekinthető. […]

Tovább…

Nagyot javíthat a takarmányozás hatékonyságán a szarvasmarhák tömegének rendszeres mérése

A húsmarhatartó telepeken leginkább a hizlalási időszakban, a tejelő tehenészetekben pedig a borjú és növendéknevelés, illetve a laktáció alatt volna szükséges a gyakoribb kontrollmérésekre ahhoz, hogy a gazdák még pontosabban meg tudják határozni a megfelelő takarmányadagokat és azok összetételét. A szarvasmarha tömegmérése sokat megmutat abból, mennyi és milyen takarmányra van szüksége. […]

Tovább…

A magyar fejlesztésű bendőszonda jelentősen megnöveli a tejhozamot

A Moowfarm egy pécsi fejlesztésű, felhő alapú szoftver és számítógépes alkalmazás. A rumen bolus nevezetű szonda segítségével monitorozható a tehenek bendőjében a hőmérséklet, a pH, a CO2 és az NH3 koncentráció is. A mért adatokat számítógépes információs felhőben gyűjtik össze, amik aztán a gazdák, állatorvosok és kutatók számára is elérhetőek. A magyar bendőszonda használatával 20 százalékos tejhozam-növekedés is elérhető. […]

Tovább…

Újra mehetnek a magyar marhák az Egyesült Arab Emírségekbe

Törölte a kéknyelv betegséggel érintett országok listájáról Magyarországot az Egyesült Arab Emírségek szakminisztériuma, az intézkedés eredményeképpen a jövőben lehetővé válik, hogy az ország egész területéről  szarvasmarhákat és a kiskérődzőket szállítsanak a közel-keleti országba – tájékoztatta az Agrárminisztérium hétfőn az MTI-t. […]

Tovább…