Parazita gomba védi meg a terményt a szklerotínia pusztításától

A fehérpenészes rothadás (Sclerotinia sclerotiorum) hatalmas károkat okozhat a napraforgó-, a repce-, és a szójaállományokban. Ha a betegség tünetei megjelennek a növényeken, a betakarítást követően a szklerotínia kitartó képletei, a szkleróciumok a földbe jutnak. Életképességük akár 10 év is lehet, ezért bármikor képesek fertőzést indítani, ha érzékeny gazdanövény kerül a területre. Hirtelen szövetelhalást előidézve kényszerérés, ezermagtömeg-csökkenés, betakarítási veszteség jelentkezik, a terméskiesés pedig bizonyos évjáratokban akár 50–60 százalékos is lehet. A károk csökkentésében egy hiperparazita gomba segít a gazdáknak. […]

Tovább…

Közel az aratás vége: ennyi lehet a haszon idén hektáronként

Az őszi búza 90 százalékának betakarítása már megtörtént. A termésátlag hektáronként országosan 5,25 tonna körül alakul – közölte az Agrárminisztérium parlamenti államtitkára hétfőn Szeged-Szőregen. Farkas Sándor a Magyarok Kenyere – 15 millió búzaszem program egyik gyűjtőpontján tartott sajtótájékoztatóján elmondta, hogy az összes nyári aratású szántóföldi növény termőterülete idén 1,66 millió hektár. Ez 4,7 százalékkal kisebb, mint tavaly. A várható termés 2,773 millió tonna, ami bőségesen kielégíti a belföldi igényeket és komoly mennyiség juthat exportra is. […]

Tovább…

Harmadával lehet kevesebb a termésveszteség, ha cellulózzal ragasztják a repce becőjét

Amikor nem sikerül egy növényvédő szer hatóanyag engedélyének meghosszabbítása, az a szerek tiltását eredményezi. Ez a tiltás elérte az állományszárítás, a deszikkálás folyamatát is. A dikvát hatóanyag elvérzett az Európai Unió újraengedélyezési eljárásán és a reglonozás műveletét jövőre már nem lehet ilyen célra használni sem a napraforgóban, sem a repcében. A glifozát hatóanyagú készítményeket sem lehet használni az állományszárításra. Néhány más hatóanyag még marad ugyan, aminek biológiai hatása gyengébb az előzőekhez képest, és a Nap melege száríthatja le a repcét és a napraforgót. De nem mindegy, milyen termésveszteséget okoz ez a gazdának. Az állományszárítás elmaradása napraforgóban ugyan közvetlen termésveszteséggel nem […]

Tovább…

A repce élvonalából jelentjük

Győr-Moson-Sopron, Vas és Zala megyében az elmúlt években mintegy 65.000 hektáron termesztettek repcét, ami az országos vetésterület 20-22%-a. Ebből is látszik, hogy egy rendkívül fontos, nem mellesleg jövedelmező növény a repce a nyugat-dunántúli régióban. Az itteni termelők több évtizedes tapasztalattal rendelkeznek e népszerű olajos növény termesztésében, melyet mi sem bizonyít jobban, minthogy termésszínvonaluk már az 1980-as években elérte a mai országos termésátlagot. […]

Tovább…

Jól fizet az olajos magvak termesztése

A termelési kultúra, a termőhelyi adottságok, a magyarországi feldolgozói kapacitások bővülése, valamint a piaci és agrárpolitikai környezet egyaránt jó perspektívát jelentenek a hazai olajos magvak termelésének. Az ágazat stabilitása részben ezen növények termesztési eredményességének köszönhető, hiszen a napraforgó és a repce ágazati eredménye 2010 után – az évek átlagában – jelentősen meghaladta a hektáronkénti 100 ezer forintot. […]

Tovább…

Új rekordot állít be az ukrán repcetermesztés

Rekordnagyságú repceolaj készülhet Ukrajnában a 2018/19-es gazdasági évben, mivel soha nem látott arányban bővült az ország repcetermő területe. Tavaly októberben még rosszabb volt az ukrán repceolajgyártás helyzete: a mindössze 600 tonnás havi gyártási mennyiséggel 6 éves mélypontra esett. A 2018/19-es gazdasági év elején viszont erősített az iparág: először lépte át a repce termőterülete az 1 millió hektárt az országban. […]

Tovább…