Kiállta a próbát a költséghatékony, permetezhető, biológiailag lebomló polimer membrán

A CSIRO ausztrál kutatószervezet olyan permetezhető, biológiailag lebomló polimer membránt fejlesztett ki, amely segíthet a gazdáknak többet termelni, miközben kevesebb vizet, tápanyagot és agrokemikáliát használnak. Ez az a technológia, amely megállíthatja a műanyag mulcs használatát.
A TranspiratiONal nevű új technológia környezetbarát alternatívája a mezőgazdasági műanyagoknak, például a gyakran műanyag mulcsnak nevezett polietilénnek. Kísérletek igazolták, hogy a termés víztermelékenységének növekedése meghaladja a 30 százalékot, miközben a gyomnövények elleni védekezést is segíti. […]

Tovább…

Amikor majd a termékdíj is 57 forintról 1900 forintra nő – a csomagolóanyag már most nagyon drága

Piaci elemzők szerint a csomagolóanyagok drasztikus áremelkedését hamarosan az élelmiszerek árában is érezni fogjuk. Mi áll a drágulás hátterében, és mi a baj a műanyagok erőszakos kiszorításával? Az alapellátás gondjai nemcsak a műanyagot, hanem a fémet vagy akár a papírt is érintik, és nem annyira hazai vagy európai uniós, hanem világjelenség.
Az élelmiszergyártók arra panaszkodnak, hogy az utóbbi hónapokban jelentősen megdrágultak a csomagolóanyagok, de nem is merik megtenni, hogy kivárjanak a beszerzéssel, mivel hiányra is számítani kell. […]

Tovább…

A közlekedés, az óceánok és a mezőgazdaság miatt van a legtöbb mikroműanyag a légkörben

A közúti közlekedés, az óceánok és a mezőgazdaság által kerül a legtöbb műanyag a légkörbe – tárták fel egy új modellezéssel a Utahi Állami Egyetem kutatói. Janice Brahney adjunktus kutatócsoportja, amely egy tavalyi tanulmányában kimutatta, hogy 1100 tonna mikroműanyag lebeg a levegőben az Egyesült Államok nyugati térségében, arra összpontosított az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) bemutatott új kutatásában, hogy miként kerültek ezek a láthatatlan műanyagdarabkák a légkörbe, mennyi ideig maradnak ott, hol összpontosulnak a mikroműanyag-lerakódások világszerte a légkörben. […]

Tovább…

Forgácsból és fűrészporból készült környezetkímélő műanyag

Amerikai tudósok olyan műanyagot állítottak elő fűrészporból és faforgácsból, amely a szabadban 2 hét után már darabokra esett és 3 hónap elteltével teljesen lebomlott. A Nature Sustainability folyóiratban közzétett eredmények szerint Yale School of Environment és a Marylandi Egyetem tudósai olyan fafeldolgozási melléktermékek, forgács vagy fűrészpor alapú műanyagot fejlesztettek ki, amely biológiailag lebomlik és újrafeldolgozható. […]

Tovább…

Magyar módszer az agrár-újrahasznosításra: műanyag hulladékból lesz öntözőcső

Az új hulladékfeldolgozási technológiák hozzájárulnak ahhoz, hogy hosszú távon is meg tudjuk óvni a környezetünket – mondta az agrárminiszter a Jáger Csoport öntözőcső üzemének átadásán, a Veszprém megyei Nemesvámoson. Nagy István arról is beszélt, hogy a mezőgazdasági termelők jelentős mennyiségben használnak különböző műanyag fóliákat a növénytermesztés és az állattartás során. Ennek következtében évente mintegy 10 ezer tonnányi mezőgazdasági fóliahulladék képződik. Eddig nem volt lehetőség ezek begyűjtésére és újrafeldolgozására. […]

Tovább…

Bőven túlélik szépunokáink leszármazottait is – 500 év a lebomlási idejük

Hamarosan betiltanak néhány egyszer használatos műanyag csomagolóanyagot. Bár többségük újrahasznosítható lenne, amit nem szelektíven gyűjtenek, az egy felhasználás után már csak bajnak van… Némely egyszer használatos műanyagokat az idei évtől terveztek betiltani, a járványhelyzet miatt azonban késik kicsit a dolog.
Az egyszer használatos műanyagok betiltása idén esélyes, hogy megvalósul az Európai Unióban és Magyarországon is. A koronavírus-járvány sok szempontból jót tett a környezetünk állapotának – például a csökkenő repülőjáratok révén –, de negatív változás is bekövetkezett: a házhoz szállított dobozolt ételek mennyiségének növekedése és a higiéniai szempontból előnyösebb csomagolt termékek előnytelenek környezetterhelő voltuk miatt. […]

Tovább…

Kevesebb műanyaggal reagált a német piac változó igényeire a magyar zöldségexportőr

A közép-európai kertészeti termelő régiók részére Ausztria és Németország jelenti az egyik legfontosabb célállomás. Magyarországról is sok zöldség és gyümölcs kerül a németajkú országokba. Minden évben tonnaszám érkezik a cseresznye, a meggy, a szilva, a paprika, a paradicsom az igényes és a minőségre, valamint a környezetvédelemre érzékeny piacokra. Egy magyar zöldségexportőr is fenntartható csomagolással igyekszik megfelelni a megnövekedett kereskedelmi elvárásoknak. […]

Tovább…

Jelentősen megnőtt a mikroműanyag-részecskék száma a Dunában

A korábbi mérésekhez képest mintegy háromszor több, köbméterenként 147 mikroműanyag-részecskét találtak a Dunában egy nemzetközi környezetvédelmi szervezet legfrissebb vizsgálata szerint. A mostani eredmények birtokában még egyértelműbbé vált, hogy ki kell vezetni az egyszer használatos műanyagokat és helyettük a sokszor használatos termékeket és a betétdíjas rendszereket kell visszahozni – írta a Greenpeace közleménye. […]

Tovább…