Rekordok, károk és eladási gondok jellemezték a magyar méhészek legutóbbi szezonját

A 2022-es méhészeti és méztermelési szezont a szélsőséges időjárás határozta meg, mégsem mindenütt zártak rossz évet a méhészek. Az ország nyugati felében rekordnak számító méztermések is születtek, és azokon a keleti területeken, ahol a megfelelő időben érkezett némi csapadék, egy jó átlagos termésre számíthattak a méhészek. Mindez azonban veszélybe kerülhet, ha nem tudják eladni a mézet. […]

Tovább…

Veszélyben a magyar akácméz a hideg március miatt

A hónap utolsó előtti hétvégéjének hűvös időjárása miatt elképzelhető, hogy ugyan május elején virágosak lesznek az akácfák, ám a méhek kevés nektárt találnak majd rajtuk. Ez komoly gondot okozhat a dél-alföldi térség méhészeinek, a tavalyi év után, amikor az elmúlt évtizedek méztermelő szempontból egyik legrosszabb szezonját szenvedték el. 2020-ban nagyon alacsony volt az akáchozam. Szerencsés volt az a gazdaság, amely a korábbi évek átlaghozamának akár az 5-10 százalékát el tudta érni. […]

Tovább…

Listán a legdurvább mézhamisítások

Erélyesebben kellene fellépniük a hatóságoknak a mézhamisítások ellen. Bár évek óta ismert esetekről van szó, és a nemzeti méhészegyesületek folyamatosan tájékoztatják azokról az illetékeseket, mégis nagyon lassú az érdemi változás az Európai Unió vonatkozó szabályozásában. A Német Méhészújság gyűjtötte össze a mézhamisítások és a mézzel kapcsolatos csalások legkirívóbb eseteit. […]

Tovább…

Túl keveset adnak a mézért, és sokszor az is kínai

A világ méztermésének majdnem az egyharmada, mintegy 550 ezer tonna fogy évente az Európai Unióban. Azonban az uniós méhészek ennek csak a felét tudják előállítani, a többit más régiókból szerzik be – mondta Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnöke. A magyar termelők a megtermelt méz kétharmadát külföldön adják el, míg az egyharmadát a helyi fogyasztók veszik meg. Az európai fogyasztók pedig szívesebben választják a harmadik országból érkező mézeket. […]

Tovább…