Veszélyben a magyar akácméz a hideg március miatt

A hónap utolsó előtti hétvégéjének hűvös időjárása miatt elképzelhető, hogy ugyan május elején virágosak lesznek az akácfák, ám a méhek kevés nektárt találnak majd rajtuk. Ez komoly gondot okozhat a dél-alföldi térség méhészeinek, a tavalyi év után, amikor az elmúlt évtizedek méztermelő szempontból egyik legrosszabb szezonját szenvedték el. 2020-ban nagyon alacsony volt az akáchozam. Szerencsés volt az a gazdaság, amely a korábbi évek átlaghozamának akár az 5-10 százalékát el tudta érni. […]

Tovább…

Listán a legdurvább mézhamisítások

Erélyesebben kellene fellépniük a hatóságoknak a mézhamisítások ellen. Bár évek óta ismert esetekről van szó, és a nemzeti méhészegyesületek folyamatosan tájékoztatják azokról az illetékeseket, mégis nagyon lassú az érdemi változás az Európai Unió vonatkozó szabályozásában. A Német Méhészújság gyűjtötte össze a mézhamisítások és a mézzel kapcsolatos csalások legkirívóbb eseteit. […]

Tovább…

Túl keveset adnak a mézért, és sokszor az is kínai

A világ méztermésének majdnem az egyharmada, mintegy 550 ezer tonna fogy évente az Európai Unióban. Azonban az uniós méhészek ennek csak a felét tudják előállítani, a többit más régiókból szerzik be – mondta Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnöke. A magyar termelők a megtermelt méz kétharmadát külföldön adják el, míg az egyharmadát a helyi fogyasztók veszik meg. Az európai fogyasztók pedig szívesebben választják a harmadik országból érkező mézeket. […]

Tovább…

Hamis tételek is bejutottak a nemzetközi versenyre, a mézek felét kizárták

Az idei, Montréálban megrendezett nemzetközi méhészkongresszuson tartott Apimondia mézversenyre nevezett tételek csaknem a felét kizárták. Ennek az volt oka, hogy hamisítványok voltak, vagy olyan szermaradványokat tartalmaztak, melyek nem megengedettek a versenyen. Az idén vizsgálták meg először a mézeket részletesebben, laboratóriumban, csúnya vége lett. A nemzetközi méhésztalálkozón egyébként kiemelt téma volt a mézhamisítás és a méz minősége. Két kerekasztal és több szimpózium is erről szólt. […]

Tovább…

Az EU-ban Magyarországon van az egyik legnagyobb méhsűrűség

Magyarország számára kiemelt fontosságú mind a vadon élő beporzó rovarok, mind pedig a mézelő méhek védelme – jelentette ki Balczó Bertalan természetvédelemért felelős helyettes államtitkár a V4 országok környezetvédelmi vezetőinek a biodiverzitás védelméről folytatott megbeszélésen. A szlovákiai Tatranska Lomnicaban tartott rendezvényen elhangzott, hogy hazánk élen jár a vadon élő beporzó fajok jogi megóvásában. Már 1988-ban védelem alá került az első vadméhfaj, ezt 2008-ban további tizenkettő követte. Magyarországon hozzávetőlegesen 12 háziméh család jut egy négyzetkilométerre, ez az Európai Unió tagállamai közül az egyik legnagyobb „méhsűrűség”. Ezért is fontos a magyar méhvédelem. […]

Tovább…