A legeltetés hatékony védelmet jelenthet az inváziós fák terjedése ellen

Az ELKH Ökológiai Kutatóközpont kutatói kimutatták, hogy a legeltetés hatékony védelmet jelenthet az árterekben terjedő inváziós fásszárú fajok okozta károk ellen. A Demeter László, az ELKH Ökológiai Kutatóközpont erdőökológusa és Molnár Ábel Péter, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem PhD-hallgatója által vezetett kutatásban azt vizsgálták, hogy a nemesnyarasokban folyó szarvasmarha-legeltetés hogyan hat az inváziós fásszárú fajok mennyiségére, a gyepszint fajgazdagságára, valamint a legelhető füvek mennyiségére. […]

Tovább…

Hazánkban is élnek szabadon bölények

Ugyan az európai bölény a XX. század elején kipusztult a szabad természetből, az állatkerteknek és a fajmegőrző programoknak köszönhetően sikerült megmenteni a fajt a kihalástól. Néhány éve már hazánkban, az Őrségben is vannak bölények, amelyek nemcsak turisztikai látványosságként szolgálnak, hanem egy kísérlet résztvevői is. Az állatok a Vas megye Szentgotthárdi járásában található Kondorfa Hegy-Völgy Vadon 90 hektáros területén leltek otthonra. A területre csak a kutatók és a Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai által vezetett szakemberek mehetnek be. […]

Tovább…

Pénzügyileg is megéri a juhokat napelemek alatt legeltetni

Az Oregoni Állami Egyetem tudósai által végzett új kutatás szerint a földterületek termelékenységét növelheti a juhok legeltetésének és a napenergia-termelésnek ugyanazon a földterületen történő kombinálása. A vizsgálat során összehasonlították a juhok növekedésének a mértékét a napelemekkel ellátott legelőkön és a hagyományos legelőkön. A napelemes legelőkön összességében kevesebb, de jobb minőségű takarmányt találtak az állatok. Továbbá egyenlő mértékben is híztak, valamint a napenergiával történő energiatermelés növelte a legelő termelékenységét is. […]

Tovább…

Sokat javíthat a magyar állattenyésztés helyzetén az új gyepgazdálkodási munkacsoport

Gyepgazdálkodási munkacsoport alakult az Agrárminisztérium, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Magyar Állattenyésztők Szövetsége részvételével és kezdeményezésére. A csoport célja, hogy elősegítse a hazai gyepek jobb hasznosítását és a gyepgazdálkodás színvonalának emelését – mondta a mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár. Feldman Zsolt szerint a magyar gyepek állapota közel 18 ezer állattartó gazdálkodó munkáját befolyásolja, hiszen a húsmarha- és juhtartás eredményessége szorosan kapcsolódik a gyepgazdálkodás eredményességéhez. […]

Tovább…

Taposással segítik a túzokokat és húst is adnak a békési bivalyok

Volt olyan idő, amikor 100 ezernél is több házi bivaly élt Magyarországon. A mezőgazdaság gépesítése azonban visszaesést okozott a rendkívüli igavonó erejéről ismert fajta használatában. Ezért szinte teljesen eltűnt a magyar vidékről. Az, hogy a hazai populáció mérete idővel mégis növekedésnek indult, az jórészt a bivalyok egy másik tulajdonságának, a vizes élőhelyekre gyakorolt kedvező hatásnak köszönhető. […]

Tovább…

Egy új géppel oldhatják meg a nitrátkérdést

Megoldhatja egy új-zélandi cég a tehenészetek egyik legnagyobb környezeti problémáját, a vizelet kezelését. Az új gép képes arra, hogy felismerje és kezelje azokat a helyeket a legelőkön, ahová az állatok ürítettek. A nitrátokban gazdag vizelet szennyezi az élővizeket és kihat a klímára is, ezért a kezelése mindig komoly feladatot jelentett a gazdálkodóknak. Ugyanakkor a növények számára fontosak a nitrátok, ezért a Pastoral Robotics cég azon kezdett el dolgozni, hogy megakadályozzák a vegyületek vizekbe kerülését. […]

Tovább…

Juhnyáj kezeli a füvet a brüsszeli reptér zajvédő zónájában

Belgium egyik legforgalmasabb légikikötőjének fenntartója úgy döntött, néhány tucat birka segítségével oldja meg a fűnyírást az észak-kelet brüsszeli Zaventem reptér zajvédő zónájában. A megoldás ráadásul nem csak környezetkímélő, de a terület biológiai sokféleségét is jelentősen javítja. A juhnyáj három héten keresztül hozta rendbe a reptér környéki füves területeket, lelegelve az azon található növényeket. […]

Tovább…

A bombatragédia helyén legeltethetnek az alföldi állattartók

Az egykori bombázólőtér tájrehabilitációja lehetővé tette, hogy a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság (HNPI) területén csaknem 4000 hektár legelőterületet vegyenek bérbe a helyben lakó, állattartással foglalkozó gazdák. A lőszermentesített területeket a telekalakítás után vonhatták művelésbe; a haszonbérbe adás folyamata pedig csak ezután indulhatott el. A lőszermentesítésre kijelölt területen összesen 40.720 darab feltételezett robbanószerkezetet vagy robbanótestet, és robbanótest-maradványt találtak meg és kezeltek. […]

Tovább…