12,6 százalékkal csökkent a kiskereskedelmi üzletek forgalma tavalyhoz képest

Áprilisban a kiskereskedelem forgalmának volumene – jelentős bázishatás mellett – a nyers adat szerint 13,6, naptárhatástól megtisztítva 12,6 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakihoz képest – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A szezonális és naptárhatással kiigazított adatok szerint a kiskereskedelmi forgalom volumene 0,9 százalékkal elmaradt az előző havitól. […]

Tovább…

Bajok, kihívások és lehetőségek a magyar élelmiszeriparban: Éder Tamás és Máhr András beszélt a részletekről

Az árérzékenység mindent felülír. Ár-érték arányban pedig valóban nagyon sok importtermék jobban teljesít. Élelmiszeripari és mezőgazdasági szakértők beszéltek arról, miért és mikor indult hanyatlásnak az egykor nagyon erős pozícióban lévő hazai élelmiszer-termelés, és hogy milyen esély van a talpra állásra. […]

Tovább…

Marad az árstop, és nehezen érthető intézkedések is borzolják a kedélyeket

2023. április 20-án a kormány bejelentette az egyes alapvető élelmiszerekre vonatkozó árstopok meghosszabbitását. A döntés értelmében a hatósági árak egészen június 30-ig velünk maradnak. De mivel is magyarázható az intézkedés hatályának újbóli kitolása? Milyen hatása lesz ennek a magyar élelmiszerárakra és a kiskereskedelemre? Ha csökken az infláció, kivezethetik – érvel a kormány. […]

Tovább…

Látványos magyar visszaesés: tizedével csökkent a kiskereskedelmi üzletek forgalma

A kiskereskedelem forgalmának volumene a nyers és a naptárhatástól megtisztított adatok szerint egyaránt 10,1 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakihoz képest 2023. februárjában. Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben 8,6, a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 9,8, az üzemanyag-kiskereskedelemben 14,5 százalékkal kisebb lett az értékesítés naptárhatástól megtisztított volumene. […]

Tovább…

Sokba kerülhet a lakosságnak, ha kiszorul Magyarországról a Lidl és az Aldi

Olyan változások jöhetnek az élelmiszeriparban, amik a magyar mezőgazdaságra is nagy hatással lesznek. Magyarország miniszterelnöke, Orbán Viktor 2010-ben 4 olyan szektort jelölt meg nemzetgazdasági stratégiai jelentőségűnek minősítve, ahol az volt a cél, hogy a magyar tulajdoni arány mindenképpen haladja meg az 50 százalékot. Ezek a területek: az energiaszektor, a bankszektor, a média és a kiskereskedelem. Azért szükséges a többségi tulajdon elérése, mert a magyar mezőgazdaság és az élelmiszeripar sikeressége azon is múlik, milyen mértékben fogadják be a kereskedők a hazai termékeiket. […]

Tovább…