Ne dobja ki pénzét, zöldségét, gyümölcsét!

Magyarországon évente nagyjából 1,8 millió tonna élelmiszerhulladék keletkezik. Ennek jelentős hányada, körülbelül a harmada termelődik a háztartásokban. Hazai kutatási eredmények szerint évente ez 68 kg fejenként, amelynek közel fele elkerülhető lett volna. A kidobott élelmiszer azonban nem csak a háztartásoknak jelent veszteséget, hanem egyúttal komoly környezetterhelést is okoz. Összesítve 300 ezer tonna feleslegesen jelentkező biológiai hulladékkal jön létre, amelynek nem csak a megsemmisítése, hanem az élelmiszer célú megtermelése is komoly hatást gyakorol a környezetre. Jobb lenne maradék nélkül. A problémát felismerve a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) az Európai Unió LIFE (L’Instrument Financier pour l’Environnement) Környezetvédelmi alprogramjának pénzügyi támogatásával indította el […]

Tovább…

Hiába a sok kampány, messziről kerüli a zöldséget a magyar

Az Eurostat áprilisban közzétett adatai szerint a magyarok igen kevés gyümölcsöt és még kevesebb zöldséget esznek. Helyette inkább a hús fogy hazánkban. Magyarországon naponta a teljes népesség 40 százaléka eszik gyümölcsöt. Ennél alacsonyabb számot csak Litvániában, Bulgáriában és Lettországban talált az Európai Bizottság statisztikákkal is foglalkozó főigazgatósága. A gyümölcsfogyasztó lista elején 3 mediterrán ország áll: Olaszország, Portugália és Spanyolország, az uniós átlag pedig 64 százalék. […]

Tovább…

A számok nem hazudnak: ezt tudja ma a magyar kertészet

A csökkenő termőterület nem hozott jelentős változást a terméshozamban, ez pedig a technikai fejlődés miatt van. A magyar mezőgazdaság kibocsátása tavaly 2720 milliárd forint volt, 8 év alatt 61,3 százalékkal nőtt folyóáron. Ebből a kertészet jelentősége meghatározó, melynek kibocsátása 2018-ban meghaladta a 356 milliárd forintot. A Hellovidék oldal számolt be a szegedi Zsendülés Kertészeti Konferenciáról, ezt az anyagot szemléztük. A szabadföldi zöldségfélék termesztése 79 ezer hektáron valósult meg, a legjelentősebb a csemegekukorica – 30 ezer – és a zöldborsó – 20 ezer hektár – termőterülete volt. Az elsődleges cél a terméshozamok, a minőségi árukihozatal növelése és a hatékonyság javítása. A […]

Tovább…

Új, szívókártevők elleni rovarölő szer a szőlő-, gyümölcs- és zöldségtermesztőknek

Évekkel ezelőtt bukkantak rá a kutatók a Stemofoline nevű teljesen természetazonos vegyületre, aminek rovarölő tulajdonsága volt. Az ázsiai Stemona japonica gyógynövényben megtalálható molekula egy új felfedezett hatóanyag csoport, a Butenolid csoport kiindulási pontja lett. Ebből fejlesztettek ki egy rovarölő szert, ami a környezettel, valamint a fenntartható gazdálkodással összhangban is alkalmazható. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara anyaga szerint a Stemofoline alapú rovarölő szer egy olyan időszakban érkezik a gyümölcs-, szőlő- és zöldségtermesztésbe, amikor a rovarok elleni védekezés növényvédőszeres lehetősége, a rezisztencia kezelésére alkalmazható hatóanyagok száma egyre csökken. Viszont ez a szívókártevők elleni készítmény tökéletesen megfelel annak az új trendnek, aminek a 21. […]

Tovább…

Mindenki válassza a rondát, ezzel is a Földet védi

A zöldségek és gyümölcsök harmada általában nem kerül a vásárlók elé. Ennek az az oka, hogy nem jutnak el a termelőtől a boltokba. A vásárlók pedig azzal növelik az élelmiszerhulladék-mennyiséget, hogy szinte csak a szép terméseket keresik. A szépséghibás zöldség és gyümölcs pedig ugyanolyan beltartalmi értékkel bír, mint “csinosabb” társai. […]

Tovább…