A pettyesszárnyú muslica sterilizálására használnák a génszerkesztést a bogyós gyümölcsök védelmében

Az Észak-Karolinai Állami Egyetem kutatói a genetikai ollón alapuló technológiával igyekeznek visszaszorítani a pettyesszárnyú muslica (Drosophila suzukii) populációit. A faj hazánkban is egyre nagyobb károkat okoz a bogyós gyümölcsökben. Főként a málnában, de már meggy- és cseresznyeültetvényeken is találkozni vele.  […]

Tovább…

Komoly élelmezési és nemesítési veszélyeket jelez az ÖMKi az új GMO szabályozással kapcsolatban

Géntechnológiai szabályokról tárgyal a közeljövőben az Európai Unió, amelyek tervezetét 2023. július 5-én ismertette az Európai Bizottság. A szakmai szervezetek kritikusan tekintenek a folyamatra. Az Európai Bizottság javaslata az új géntechnológiák szabályozásáról komoly veszélyeket és kockázatokat hordoz az ÖMKI állásfoglalása szerint. […]

Tovább…

Hatékonyabban kell kihasználni a magyar GMO-mentes helyzetet az agrárminiszter szerint

Hazánk GMO-mentes státuszából adódó előnyét az eddigieknél is hatékonyabban kell kihasználni – mondta Nagy István agrárminiszter a Géntechnológiai Eljárásokat Véleményező Bizottság 150. ülésén. A szakember kiemelte, teljes mértékben biztosítanunk kell a hazánkban végzett géntechnológiai kutatások biztonságosságát a jelenlegi környezetben. […]

Tovább…

Szigorú vizsgálattal nézték az ukrán gabonát Magyarországon: mikotoxin és GMO érintett tétel is volt

Több mint 29 tonnányi kukorica forgalmát korlátozták, illetve megsemmisítését rendelték el az élelmiszerlánc-biztonsági szakemberek. Még 2023. februárban rendelt el szigorú minőségi és élelmiszerlánc-biztonsági ellenőrzést az Ukrajnából hazánkba érkező gabonák esetében az agrárminiszter. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) által koordinált vizsgálat Magyarország teljes területére kiterjed. Sok tételt érintett az eredmény. […]

Tovább…

Növényvédelmi szempontból fontos, hogy növényi gént találtak egy kártevő rovar genomjában

A dohánymolytetű eltérített egy detoxifikáló növényi gént, hogy azzal semlegesítse a növényi mérgeket – ezzel a címmel jelent meg március végén egy tanulmány a Cell tudományos folyóiratban. „A bonyolultabb testfelépítésű eukariótákban nagyon-nagyon ritka horizontális géntranszfer (HGT) jelenségével állunk szemben, aminek révén két nagyon távoli csoportból nem szaporodás útján kerül át egy gén. Nevezhetjük ezt »természetes GMO-nak« is, annál is inkább, hogy pontosan az” – írta a kutatási ismertetőjében Varga Máté genetikus, az ELTE TTK Genetikai Tanszékének docense. […]

Tovább…

Engedélyezték az USA-ban, hogy a hús- és gyógyszeriparban génmódosított disznókat használjanak fel

Az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatal engedélyezte, hogy a hús- és gyógyszeripar feldolgozzon egy génmódosított disznótípust. A Revivcor által kifejlesztett disznó az első génmódosított jószág, amit egyszerre találtak emberi fogyasztásra alkalmasnak és a gyógyszeripar számára is hasznosnak. A génmódosítás hatására a disznókban nem található meg az alfa-gal cukor, ami sokaknál súlyos allergiás reakciókat okozhat. Az állatok neve így lett GalSafe disznó. […]

Tovább…

A mezőgazdaság számára is nagyon fontos a Nobel-díjat kapó Genetikai olló

Az idei kémiai Nobel-díj is megerősíti a génszerkesztés világszerte terjedő gyakorlatát. A technológia hatalmas lehetőségeket teremt több társadalmi és a mezőgazdasági kérdés megoldásában. A Genetikai olló a géntechnológia egyik legélesebb eszközének felfedezéséért kapta idén a kémiai Nodel-díjat két kutatóhölgy, Emmanuelle Charpentier és Jennifer A. Doudna. A CRISPR/Cas9 nevű eljárással a kutatók rendkívül nagy pontossággal képesek megváltoztatni állatok, növények és mikroorganizmusok DNS-ét. […]

Tovább…

Először igazolták, hogy génszerkesztett haszonnövény is azonosítható PCR alapú módszerekkel

A GMO-mentes élelmiszerekért dolgozó civil szervezetek csoportja és egy élelmiszerkereskedelmi vállalat jelentette be a világon az első olyan molekuláris (qPCR) módszer kifejlesztését és közzétételét, amely alkalmas génszerkesztéssel létrehozott haszonnövény kimutatására. Az új kutatás cáfolja a biotechnológiai ipar és egyes szabályozó szervezetek állítását, miszerint az újabb, génszerkesztéssel létrehozott, így genetikailag módosított, de nem transzgenikus haszonnövények nem különböztethetőek meg a nem GMO haszonnövényektől, és ezáltal nem is szabályozhatók. […]

Tovább…