Milyen előnyöket nyújthat a szilázscirok a tejiparban?

A csehországi Ivanovice na Hané kísérleti állomáson tartott szakmai előadássorozatot a Prága-Ruzyně Gabonakutató Intézet a szilázscirok alkalmazási előnyeiről a tejelő szarvasmarhák takarmányozásában. A 2020. szeptember 22-én rendezett eseményen több kísérleti eredményről is szó volt. A látogatók információkhoz juthattak erről az országban még csak kevésbé ismert gabonanövényről. A kísérleti állomás vezetője, Miroslav Janeček és szakértői csapata, valamint a Seed Service, a Cseh Köztársaságban már 2008 óta cirokfejlesztéssel foglalkozó úttörő cég képviselői fogadták a Sorghum ID csapatát. […]

Tovább…

Ausztria, Magyarország és Törökország is fejleszt a cirok termesztésében

Egyre többen és komolyabban érdeklődnek a cirok termesztése iránt. A klímaválság okozta szélsőséges időjárási események következtében kiszámíthatatlan körülményekhez megfelelően alkalmazkodó növény bizonyos feltételek között biztosabb termést hoz, mint a kukorica. A kereslet meghozta a gazdák kedvét a ciroktermesztés megoldásainak megismerésére. Ebben segít a Sorghum ID szervezet, amely Törökországban, Ausztriában és Magyarországon is tartott szakmai rendezvényt. […]

Tovább…

A ciroknövény fajták felhasználása

A ciroknövény, más néven cil, csil vagy cirköles, Erdélyben tatárka (Sorghum), a perjefélék (Poaceae) családjába tartozó növénynemzetség mintegy 200 fajjal. Mivel ezek közül több keresztezhető, a nemzetség rendszertani felosztása messze nem egyértelmű. Amit egyes szerzők önálló fajnak tekintenek, az másoknál csak változat. Különböző célokra több faját termesztik. Minden piaci felhasználási területnek megvan a saját ciroknövénye. Ezekből írtunk össze néhány fontosabbat. […]

Tovább…

Szükséghelyzeti engedélyt kapott cirokban a Viper gyomirtó

A Viper gyomirtó szer szükséghelyzeti felhasználási engedélyt kapott cirok kultúrában, kakaslábfű, köles- és muhar fajok ellen földi permetezéses kijuttatással. Ezeken kívül jó hatékonyságú disznóparéj és laboda félék, árvakelésű napraforgó, valamint csucsor fajok ellen. A penoxszulám hatóanyag tartalmú készítményt a termelők csak saját felelősségre és fokozott odafigyeléssel alkalmazhatják a növényvédelemre. […]

Tovább…

Jobb, mint a kukorica? A világ meghódítására készül a cirok

Dr. Walter A.J. de Milliano a „made in Holland” cirok úttörője. Közel 20 éve kísérletezik a hollandiai ciroktermesztéssel. 2020-ban úgy döntött, hogy a hozampotenciál felmérése érdekében a kísérletet Észak-Franciaországra is kiterjeszti. „Az éghajlatváltozás egyik következménye, hogy csökken a tavasztól őszig leeső csapadék mennyisége. A gabonatermesztők tehát olyan új termények felé fordulnak, amelyeknek a jelenleg szokásosan termesztett gabonáknál alacsonyabb a vízigénye. Feltéve, hogy a cirokfajták jó hozamúak legyenek” – teszi hozzá. […]

Tovább…

Lassan Magyarország is kicsúszhat a kukoricatermő övezetből

Amennyiben a felmelegedés Középnyugaton folytatódik, 50 év alatt arra számíthatunk, hogy a növények legjobb termőterületei elcsúsznak. Az Amerikai Egyesült Államok esetében például Iowából és Illinoisból Minnesotába és Dakotába tolódnak el a kukorica- és a szójababtermelés körülményei a Penn State kutatói szerint. […]

Tovább…

170 milliárdot költenek a veszélyes kukoricakártevő megfékezésére – videókkal

A klímaválság következtében változó éghajlat új növényvédelmi kihívásokat állít a magyar mezőgazdaság elé is. Az egyik ilyen jelentős gondot okozó károsító egy bagolylepke faj. A Spodoptera frugiperda, vagyis az őszi sereghernyó eredetileg az Egyesült Államokból származik, és már elérte Afrikát és Indiát is. 2019-ben pedig Kínában okozott hatalmas mezőgazdasági károkat. Tápnövényei között szerepel a kukorica, a rizs, a cirok és a cukornád is. […]

Tovább…

Jó válasz lehet a cirok-, tönkölybúza- és kendertermesztés a klímaváltozás hatásaira

A mezőgazdasági termények piaca Szerbiában meglehetősen ingatag, aminek egyik oka, hogy csak a termőterületek mintegy 2 százalékán megoldott az öntözés. Ezért a növénytermesztés eredményessége a tápanyagutánpótláson kívül főleg attól függ, hogy az adott évben van-e elegendő csapadék. Ennek hiányában egyre nehezebben tudnak felszínen maradni azok a szerbiai gazdák, akik hagyományos haszonnövényeket – kukoricát, búzát, szóját, napraforgót vagy cukorrépát – termesztenek. Ezért vizsgálták meg azt, van-e a jövője a cirok-, tönkölybúza- és kendertermesztésnek Szerbiában? […]

Tovább…