A szemléletváltás ideje eljött!!!

A kukorica betakarítása után visszamaradt jelentős (akár 12-14 tonna/ha!) tarlómaradvány talajba való bedolgozása, majd lebontása agrotechnikailag, illetve a tápanyag gazdálkodás és a növényegészségügy szempontjából is kiemelten hangsúlyos és fontos feladat. A mikrobiális tarlókezelés, azaz a CELL®-ezés a talajba kerülő, a természetes körülmények között képződő, a sokszor nagy mennyiségű növényi maradvány lebontását teszi intenzívebbé és gyorsabbá. […]

Tovább…

Eljött a szemléletváltás ideje…

Vajon ki számol utána, hogy a hazánkban több mint egymillió hektáron termesztett kukorica betakarítását követően akár 12-14 tonna növényi maradvány is visszamarad a területen. Ennek legnagyobb része káliumban gazdag szár, de jelentős a gyökerek mennyisége is. Ezt a tömeget nem elég talajművelő eszközökkel a talajba keverni vagy leforgatni, hanem arról is gondoskodni kell, hogy a benne található értékes, szerves formájú tápelemek lehető legnagyobb hányada az utóvetemény rendelkezésére álljon, melyet csak talajbaktériumok használatával tudunk. […]

Tovább…

Elég volt az aszályból? Vagy még mindig nem???

Most kell elkezdeni a tarlóhántáskor a szármaradványok megbecsülésével, a talajba való visszaforgatásával s irányított mikrobiális lebontásával, majd a szerves alkotórészeinek hatékony beépítésével, ami jóval tovább biztosítja – ha visszakerül – a megfelelő nedvességtartalmat, s az aszályhatás nem, vagy csak hetekkel, hónapokkal később jelentkezik. […]

Tovább…

A Kukorica Profi Startertechnológiája!

A BactoFil Kukoricával történő talajoltás a növényekben rejlő genetikai potenciál kifejezésre jutását segíti, és az alkalmazott technológiai elemek hatását erősíti, támogatja. Azaz a bőtermő fajták termése növekszik, a jó kelési erélyű fajták korai növekedése felgyorsul, az intenzív fejlődésű fajták vegetatív tömege még gyorsabban gyarapszik, a kombinációban alkalmazott kezelések hatásfoka jelentősen javul. […]

Tovább…

Mikrobiológiai önvédelem napraforgóban

Az olajos növények termőterülete Magyarországon napjainkra gyakorlatilag elérte az 1 millió hektárt. Igaz, hogy a napraforgó és a repce is jó jövedelemtermelő képességű, viszont megnövekedett vetésterületük veszélyes mértékben leegyszerűsíti és leszűkíti a vetésforgót. Ennek kézzel fogható hatása, hogy a két növény közös betegségei áttelelő képleteinek (azaz a fertőző inokulum) mennyisége megnövekszik a talajban, kiszorítva onnan a hasznos mikroorganizmusokat és megnövelve a következő termelési évek kórtani kockázatát, következményeként pedig a növényvédelem várható költségét. […]

Tovább…