Ragadozómadarakat lehet megfigyelni az erdei fülesbaglyok országos felmérése során

Egyéni megfigyelők, családok, óvodák és általános iskolák részvételére is számítva szervez országos felmérést az erdei fülesbaglyok telelőhelyeiről 2022. január 28-tól a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület. A telelő madarak lakossági felmérése sokkal pontosabb országos adatokat szolgáltat, mintha azt csak hivatásos szakemberek végeznék. Másrészt az év közben ritkán látható baglyok megfigyelése izgalmas élmény a természeti élményekre vágyók számára. […]

Tovább…

Új beruházások, programok és fejlesztések Magyarország legszebb helyein

Eredményes évet zártak a hazai nemzeti park igazgatóságok. A 2021-es év során 30 jelentős beruházás fejeződött be javarészt uniós támogatásból, 8,7 milliárd forint összértékben. Így a leromlott élőhelyek helyreállításával a védett területek felértékelődtek, a pandémia alatt pedig élénkült a turizmus is. Az emberek 95 százaléka saját bevallása szerint szívesen tölti szabadidejét a természetben, 70 százalékuk járt is valamelyik nemzeti parkban, 98 százalékuk pedig fontosnak gondolja a természeti és táji értékek ismeretét. […]

Tovább…

Különleges magyar hangfelvételek: áradó patakok, rekkenő nyarak és védett erdők hangjaiból készült album

Több száz éves fák susogásától a Dráva menti szarvasbőgésig számos különleges felvétel szerepel a kizárólag magyarországi természethangokat tartalmazó Csendülő – Hallható Természetvédelem című albumon. A WWF Magyarország és az Első Pesti Egyetemi Rádió közös kiadványa a természetvédelmi civil szervezet elmúlt három évtizedének jelentősebb projektjeit járja be hangban. Az anyagok több online felületen is ingyenesen elérhetőek. A Qubit írta meg, hogy az albumon hallható egyebek mellett a tavaszi viharban megáradt püspökszilágyi patak, amelyre a WWF a klímaalkalmazkodás jegyében a villámárvízeket felfogó rönkgátat telepített. Egy másik tétel az UNESCO által a közelmúltban elismert Mura-Dráva-Duna Bioszféra-rezervátum területén található őszi Lankóci-erdő. Továbbá helyet kapott […]

Tovább…

A MATE dendrológusa mutatta be a 2022-es Év Fája győztesét

Immár 9. alkalommal választották meg az Év Fája kiírás győztesét. Az Országos Erdészeti Egyesület online szavazásán a 2192 szavazatból 1419 a nagylevelű hársra érkezett. Ez a fafaj igen hosszú életkort ér meg, hazánkban több 100 éves famatuzsálemek is ismertek. A mályvafélék családjába tartozó nagylevelű hárs (latin nevén Tilia platyphyllos) hatalmas termete, terebélyes koronája erőt sugározva ígér menedéket. A fa szépsége főként szabad állásban érvényesül, a nagyvárosok páraszegény, szennyezett levegőjét, a száraz környezetet nem viseli el. […]

Tovább…

A magyar erdőgazdálkodás jövőjét meghatározó kérdéseiről egyeztettek a szakmai szervezetek

Az 5 meghatározó erdészeti szakmai és érdekképviseleti szervezet párbeszédet kezdeményezett az alapvető jogok biztosának a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó helyettesével, Dr. Bándi Gyulával. Az egyeztetés témája az erdőgazdálkodással szemben támasztott közérdekű elvárások, és azok teljesítésének lehetőségei voltak. A továbbiakban közösen igyekeznek elérni azt, hogy az erdőkkel kapcsolatos, a jövő nemzedékek érdekeit is figyelembe vevő társadalmi célok meghatározási folyamatában az erdőgazdálkodás szempontjai is megfelelően érvényre jussanak. […]

Tovább…

Vizsgákra is készít az új, Vadászati Ismeretek című elektronikus szakkönyv

A Szaktudás Kiadó kínálatában jelent meg az új Vadászati Ismeretek című elektronikus szakkönyv Prof. Dr. Náhlik András szerkesztésében, ami jelenleg elengedhetetlen ismeretanyagot dolgoz fel a sikeres vadászvizsgák tekintetében. Továbbá olyan naprakész információkkal szolgál a gyakorló vadászoknak is, amelyek máshol, így egy kötetbe szerkesztve még nem jelentek meg. […]

Tovább…

Elkészült a magyar tanulmány: kedvezőtlen a vízmérlegre és a gazdálkodásra is a Homokhátság erdőtelepítése

A Duna-Tisza közi Homokhátság területén az 1970-es évektől jelentős szárazodás figyelhető meg, mely veszélyezteti a térség gazdasági termelékenységét és a vízigényes élőhelyek fennmaradását. Jelenleg nincs konszenzus a szárazodást kiváltó tényezők egymáshoz viszonyított szerepéről. A legellentmondásosabb a homokfásítás kérdése, mely a homoki erdőgazdálkodás nagy múltja miatt „tabunak” számít. A terület sorsát a homokfásítás alkonya és az ártérfásítás hajnala közötti ellentmondások határozzák meg, erről készült egy magyar tanulmány. […]

Tovább…

Vízhiány, tarrágás és erdőtűz gyengíti a Föld legnagyobb organizmusát, a Pando-t

Az amerikai Utah állam közepén él, 6 ezer tonna a tömege és akkora, mint a fél Margitsziget. A Wasatch-hegységben közel 44 hektáron elterülő 14 ezer éves Pando a világ legnagyobb növényi organizmusa. Ökológiai kutatások azt is feltárták, hogy Pando és a többi amerikai rezgő nyárfából álló erdők komplex biodiverzitás központok, több mint 100 honos állat- és növényfaj élőhelyét biztosítva. A létét most veszélybe sodorta az antropogén klímaváltozás – írta a Conversation-ben megjelent cikkében Richard Elton Walton az angliai Newcastle-i Egyetem biológusa. […]

Tovább…