A búzán és kukoricán kívül lehet-e itt mást termelni?

Az alacsony gabonaárak miatt sokan arra számítanak, hogy alapjaiban fog átalakulni a hazai mezőgazdaság. Gondolnak itt elsősorban arra, hogy kukorica és búza helyett más, eddig kevésbé ismert növények kerülnek előtérbe, ez azonban még nem reális jövőkép. Az őszi búza vetésterülete legalább is nem támasztja alá ezt.

Jövőre még semmiképpen nem várható radikális változás a hazai vetésszerkezetben, ezt támasztják alá az eddig vetési adatok. Közel egymillió hektáron vetettek a gazdák őszi búzát és várhatóan a kukorica vetésterülete sem fog változni Vancsura József, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke szerint, aki a Magyar Időknek adott nyilatkozatot.

Korábban volt róla szó, hogy érdemes lenne Magyarországon az utóbbi időben rosszul jövedelmező, tömeggabona termesztésről átállni azon alternatív növények termesztésére, amelyek könnyebben eladhatóak a piacon. Ilyen lehetne például a GMO-mentes szója is, melynek termesztését jelentős pénzösszeggel támogatja az Európai Unió. Ennek hatására ugyan megnőtt a szójatermesztési kedv a gazdák körében, de még csak az ismerkedési fázisban tart a termelők többsége. Ugrásszerű növekedésre azonban nem lehet számtani, mivel a szójának megvan a maga talaj- és klímaigénye, amit az ország csak nagyon kis részén lehet biztosítani.

Nem valószínű, hogy a közeljövőben eltűnnének a kukoricamezők Magyarországról
Nem valószínű, hogy a közeljövőben eltűnnének a kukoricamezők Magyarországról

 

A termesztett növények lecserélése látható, hogy nem könnyű feladat. Vegyük másik példának a repcét. Akkor sem tudnánk belőle többet termeszteni, ha akarnánk, mivel nem lehet több területet bevonni a repcetermesztésbe. Ennek nagyon egyszerű oka van: nincsen több olyan termőföld, amely alkalmas lenne a repcetermesztésre.

A vetőmagvásárlásokról szóló információk is azt mutatják, hogy a gazdák a megszokott növények mellett tették le a voksukat most is. Az elmúlt évek tapasztalatai szerint egyedül a fajtaválasztásban van némi változás: a gazdák a bőtermő, kevésbé jó minőségű fajtákat helyezik előtérbe. Ennek az az oka, hogy mindenki a lehető legnagyobb hasznot próbálja meg kihozni egy hektár földből.

Az őszi vetés egyébként már az ország jó részén elindult, sőt a repce esetében a déli területeken már végeztek a munkálatokkal a gazdálkodók. Az elvetett területeken már ki is keltek a növények, a kártevők megjelenése miatt pedig már a védekezés is beindult a földeken. Az őszi kalászosok esetében még csak a talaj-előkészítés van folyamatban, a vetés szeptember közepén a hibrid búzafajtákkal kezdődik majd.

Forrás: magyaridok.hu

Share Button

Kapcsolódó cikkek

5 jó tanács, mit és hogyan ültessen Új, még nem próbált növényt termesztene, vagy most vágna bele először a zöldségtermesztésbe? Olvassa el, mi az az 5 tanács, amelyeket mindenképpen érd...
Magyarok is részt vesznek a nemzetközi parlagfű-ku... Nemzetközi kutatási program indult a sokaknak egészségügyi panaszt okozó, a szántóföldi növénytermesztésben nagy károkat előidéző gyom, a parlagfű job...
Milyen évet zár idén a mezőgazdaság? Szakértők vál... Vegyes eredményeket, de összességében jó évet jelenthet a mezőgazdaságnak a 2014-es esztendő. A szántóföldi növénytermesztésben ugyan nem biztosított ...
Bábolnai Gazdanapok Idén már 29. alkalommal rendezik meg a Bábolnai Gazdanapokat Bábolnán. Lássuk, hogyan alakult eddig, és még mi várható a 4 napos rendezvényen. Szepte...
Integrált szervezet szolgálja ki a növénytermesztő... A Nitrogénművek Zrt. sajtótájékoztató keretében mutatta be új, integrált szervezetét, amely a vetőmagtól a terménykereskedelemig átfogóan szolgálja ki...
AgroCon 2014 – Fókuszban a növénytermesztés... 2014. november 4-én az IIR Magyarország szervezésében kerül megrendezésre az AgroCon 2014 konferencia Kecskeméten, a Granada Konferencia, Wellness és ...