A burgonya vetése nem nagy ördöngősség, de van egy módszer, amivel még az átlagosnál is jobb hozamot érhetünk el, ez pedig az előcsíráztatás. Ennek azonban megvannak a maga követelményei, amelyeket ha betartunk, gyönyörű burgonyát termelhetünk földünkön.
Az előcsíráztatásra szánt burgonyagumókat egy lapos ládában, egysorban kell elhelyezni úgy, hogy minél jobban érje őket a természetes fény. A 10-14 fokos, fényes helyen tárolt burgonyagumók 5-7 hét alatt rövid, vastag, zöldes-lila színű csírákat fognak fejleszteni.
A burgonya vetése, amennyiben a hőmérséklet engedi, már április elején megkezdődhet. A vetőgumók mérete ideális esetben 4-8 centiméter. Kiültetés előtt néhány centiméter komposztot rászórhatunk a csírázó burgonyákra, majd jól belocsolhatjuk őket, ezzel is eddzve a gumókat a végleges helyükre ültetés előtt.
A burgonya vetése során az előcsíráztatott gumókat 70 centiméteres sor-, valamint 30-35 centiméteres tőtávra ültessük, 5-8 centi mélyre. A csírás felükkel felfelé helyezzük azokat a talajba, majd takarjuk be aprómorzsás földdel. A kelést meggyorsíthatjuk, ha a termőföldet fóliával takarjuk, mivel így gyorsabban melegszik a talaj és a nedvesség sem párolog el olyan gyorsan.
A burgonya tápanyag-utánpótlása
A burgonya egy igen tápanyagigényes növény. Lehetőség szerint még ősszel juttassunk ki a leendő burgonyatermő területre istállótrágyát, valamint a szuperfoszfátot és a kénsavas kálit. Az őszi tápanyagpótlás elmaradása esetén tavasszal is kijuttathatjuk az istállótrágyát, de már csak teljesen érett állapotban. Kálisót azonban tavasszal már nem adhatunk a burgonyának, mivel a klór károsítja a burgonyacsírákat, kénsavas káli azonban még adható.
A nitrogént szigorúan tavasszal adjuk a burgonyának, közvetlenül az ültetést megelőzően. Sőt, mivel a krumpli egy magnéziumigényes növény, magnézium-szulfátot is adagoljunk a termőterületre. Ezzel akár 20-25 százalékos hozamnövekedést is elérhetünk.
