Kiemelt figyelmet fordított 2021-ben a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal az Európai Unión kívüli országokból fát, faterméket importáló piaci szereplők vizsgálatára. Az EUTR ellenőrzések komoly problémákat fedtek fel: a vizsgálat alá vont importőrök több mint fele az alapvetően megkövetelt DDS-rendszert sem dolgozta ki, további jelentős részük pedig hibásan teljesítette ezt a kötelezettségét. A hatóság 15 esetben e hiányosságok pótlására kötelezte az érintetteket, a 6 legsúlyosabb szabálysértőt pedig eltiltotta a kereskedelmi tevékenység gyakorlásától.
A 2021-es évben fokozottan ellenőrizte a Nébih a hazai faanyagkereskedelmi láncba harmadik országokból bekerülő fatermékekkel kapcsolatos jogsértéseket. A korábbi évek ellenőrzési tapasztalatait alapul véve, bővült az ellenőrzött termékek és a származási országok köre is. Utóbbiak korrupciós indexe alapján az Ukrajnából, az Oroszországból és Fehéroroszországból származó szállítmányokat vizsgáltak. A fatermékeket tekintve pedig a tűzifán kívül további 6 vámtarifaszám-csoport importőreit is ellenőrzés alá vonták a szakemberek. A Nébih által ezekkel kapcsolatban 2021-ben kiszabott bírság összege meghaladta az 5 millió forintot.
Az importáló kereskedők kötelessége annak biztosítása, hogy az Európai Unió piacán ne kerülhessen forgalomba illegális kitermelésből származó fa és fatermék, ennek érdekében az úgynevezett „Kellő gondosság elvén alapuló rendszert” (az angol Due Diligence System rövidítéseként DDS-t) kell létrehozniuk és működtetniük. Az importőrök ebbe a rendszerbe foglaltan határozzák meg, hogy az általuk importált fatermékek esetében milyen módon, milyen dokumentumok alapján vizsgálják és biztosítják a legális eredet igazolását.
A faimportőrök jelentős részénél az alap is hiányzott
Noha e rendszer kialakításához és működtetéséhez számos hatósági útmutató áll rendelkezésre, az ellenőrzöttek több mint felének egyáltalán nem volt DDS-e. Mások ugyan kidolgozták a rendszert, de az tárgyi tévedéseket tartalmazott, illetve nem igazodott a valós kereskedelmi tevékenységükhöz. Sőt, arra is volt példa, hogy az importőr nem alkalmazta a gyakorlatban a saját DDS-ében foglalt előírásokat. Mindez különösen meglepő annak fényében, hogy az EUTR hatóság több héttel az ellenőrzés előtt minden érintett vállalkozást értesített a várható szemléről.
Némileg javítja az összképet, hogy néhány jó példa is előfordult az ellenőrzés során. Ez bizonyítja, hogy amennyiben az importőr teljeskörűen áttekintette saját tevékenységét és az általa beszerzett fatermékekre kialakított egy logikus eredetigazolási rendszert, megismerte az importált fatermékeihez kapcsolódó árukísérő dokumentumokat, azok tartalmát, akkor minden esetben képes volt megfogalmazni azokat a módszereket, amelyekkel megfelelően meg tudott bizonyosodni a faanyag eredetéről.
További ellenőrzések lesznek
A Nébih felhívta a faanyagkereskedelmi lánc szereplőinek figyelmét, hogy a 2021-es ellenőrzések túlnyomórészt negatív tapasztalatai alapján a szakemberek a jövőben fokozottan vizsgálják a DDS meglétét, de mindenekelőtt annak tartalmi megfelelőségét és gyakorlati alkalmazását.
Komoly hiányosságok a faimportőrök működésében
A Nébih ellenőrei több importőrnél találkoztak tanácsadó által elkészített DDS-el. Azonban a tapasztalatok szerint egyrészt a DDS-ben leírtak nem az adott piaci szereplő kereskedelmi tevékenységére vonatkoztak, másrészt az importőr nem alkalmazta a gyakorlatban a saját DDS-ében foglalt előírásokat. Sok esetben azt gondolták, hogy a harmadik fél általi tanúsítás (FSC, PEFC stb.) igazolja a fatermék legális eredetét, nem kell DDS-t alkalmaznia, azonban ez az álláspont nem helytálló. A tanúsítás megléte ugyan lehet egy eleme a kockázatértékelésnek, azonban a DDS további követelményeket is kell, hogy tartalmazzon. Továbbra is súlyos hiányosság, hogy az importőrök nem vezetnek megfelelő nyilvántartást a beszerzett és értékesített fatermékekről, vagy azokban az egyes fatermék szállítmányok egyedileg nem azonosíthatóak – írták.
